69625. lajstromszámú szabadalom • Olajkapcsoló exploziós kamrákkal és pillanatkapcsolószerkezettel

Megjelent 1916. óviaugusztns ho 9-eii MAGY. szabadalmi KIR. hivatal SZABADALMI LETRAS 69625. szám, VII/g. OSZTÁLY. Olajkapcsoló explóziós kamrákkal és pilIanatkapcsolószerkezetteL allgemeine elektricitats-gesellschaft cég berlinben; A bejelentés napja 1915 március hó 18-ika. Elsőbbsége 1914 április hó 1-je. Ismeretesek oly olajkapcsolók, melyeknél a kapcsoló nyitásánál keletkező gázr nyomás a mozgó kontaktust a kikapcsolási mozgás értelmében gyorsítja. Ismeretes az is, hogy a fényív eloltására előnyösen úgynevezett exploziós kamrákat alkalmaznak és egyúttal gyorskontaktust rendeznek el. Ezen ismert elrendezésnél azonban a mozgatható kontaktusnak jelentékeny tömege van úgy, hogy nem gyorsíttatik kellő gyorsasággal. A találmány értelmében a pecekkontaktus magában véve ismert módon úgy van kiképezve, hogy a kapcsolótraversen szabadon mozgatható és pedig a gyorskontaktus mozgását részben rugóerő, nagyobb részében azonban az explóziós kamrában föllépő túlnyomás által kapja. Abban a helyzetben vagyunk ugyanis, hogy az explóziós kamrának a pecekkontaktus átvezetésére szolgáló nyílását oly szűkre képezzük ki, hogy a pecekkontaktus által csaknem teljesen kitöltetik, anélkül, hogy az explóziós kamrában fqllépö túlnyomás túlságos növekedtétől kellene tartanunk. A kapcsolótraversen szabadon mozgatható pecekkontaktus ugyanis az explóziós kamrából kis tömege folytán már régen kihajtatnék, mielőtt a túlnyomás veszélyes nagyságot érne el. Az explóziós kamrából nem is léphet ki számba vehető olajmennyiség, mielőtt a pecekkontaktus a kamrát elhagyta. A mellékelt rajz 1. ábrája az ilyen kapcsoló vázlatos rajzát mutatja. A rajzon (a) az olaj szekrény, (b) a helytálló kontaktus, mely a (d) födőn a (c) átvezető szigetelő útján van megerősítve. A (b) kontaktust az (e) explóziós kamra veszi körül. A kamra szíík nyílását a gyorskontaktus gyanánt kiképezett mozgatható (f) kontaktus csaknem teljesen kitölti. Az (f) kontaktus a pillanatkapcsolást bevezető (g) rúgó közbeiktatása mellett a (h) kapcsolótraversel van összekötve. A kapcsoló működési módja legvilágosabban a következő, azonos viszonyok mellett fölvett oscillógrammok kapcsán magyarázható meg. A 2. ábrán látható oscillógramm a kikapcsolási folyamatot pillanatkontaktusokkal ellátott kapcsolónál mutatja, míg a 3. ábra szerinti oscillógramm fölvételénél explóziós kamrákkal ellátott kapcsoló volt alkalmazva. A rajzból látható, hogy mindkét esetben a kikapcsolási folyamat meglehetősen sokáig tart és így a kap-