69621. lajstromszámú szabadalom • Borda szövőszékekhez

Megjelent 1916. évi augusztus hó 9-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 69621. szám. XIV/b. OSZTÁLYBorda szövőszékekhez. MÜLLER RÓBERT GYÁROS BARMENBEN. A bejelentés napja 1914 augusztus hó 24-ike. Elsőbbsége 1914 junius hó 9-ike. Finom szövetek .szövéséhez gyakran igen finom bordára van -szükség, amely igen szük beosztással bir. Ilyen finom borda alkalmazása mellett azonban a lánc fonalai a szövésközbeni folytonos súrlódás következtében igen szenvednek úgy, hogy az ilyen bordák a legtöbb fonalfajtánál nem találhatnak alkalmazást, minthogy ez utóbbiak nem birják ki az igénybevételt és ennek folytán igen sok láncfonalszakadás következik be. Ezeket a bordákat továbbá csak olyan munkások használhatják, akiknek rendkívül jó szemük van. A finom bordával biró szövőszékek ennélfogva aránytalanul csekélyebb alkalmazást találnak, mint a durva bordás szövőszékek. Megkísérelték ezeket a hátrányokat meggörbített bordafogak, vagy kétrészű bordák alkalmazása által kiküszöbölni, ezek a kísérletek azonban a gyakorlatban nem váltak be, minthogy a szükségképen alkalmazandó lapos bordafogak élirányú hajlítása nem történhetett oly módon, hogy a hajlítási helyeken akadálytalan mozgás legyen lehetséges, vagy pedig az illető berendezések azért nem feleltek meg céljuknak, mert a láncfonalak osztása a borda mögött megy végbe és ennek következtében a láncfonalak pontos fekvése a bordaütközésnél nincsen kellően biztosítva. A találmány tárgyát képező, a rajzban ábrázolt bordánál ezen hátrányok azáltal vannak kiküszöbölve, hogy egy közönséges borda előtt, tehát a szövet és a hortla között drótok vagy más alkalmas anyagú fonalak vannak húzva, amelyek megfelelő módon kifeszítve, a fogközökben osztásokat létesítenek. A drótok vagy fonalak egy a borda előtt alkalmazott drótszövetnek láncfonalait is képezhetik, amelyek részben szabadon feküsznek, vagyis a láiicfonalak csak a drótszövet fölső és alsó szélén vannak vetülékfonalakkal összekötve, (5. ábra) ami által a drótok között teljesen egyenletes távolság és egyúttal azoknak egymással, valamint a bordával való célszerű összeköttetés érhető el. A drótok, illetve fonalak megerősítése, illetve feszítése úgy foganatosítandó, hogy azok kis mértékben utánengedőek, vagyis áthajlíthatók legyenek úgy, hogy a borda előtt fekvő drótok az ütközésnél a •bordának ütközési síkjába kerülhessenek, ebből a helyzetből azonban a borda visszamenete alkalmával a borda előtti nyújtott helyzetbe visszatérjenek.