69603. lajstromszámú szabadalom • Gőzkazántápvízelőmelegítő

gyűjtő tartályban kell egyesítve lenníök, mely a magas nyomás miatt lehetőleg kicsinyre készítendő. 3. Jó hőátvitelre tehát az előmelegítő Íűtőfölületének jó hatására való tekintettel, a csöveknek lehetőleg sűrűn kell egymásmellett elrendezve lenniök, mert a jó hőátvitelnek föltétele, a fűtőgázok nagy sebessége, tehát a csövek közt szűk hézagok hagyása, 4. Hogy a gőzgyűjtő falát ama furatok, melyekbe az eiőmelegítőcsövek hehengereltetnek, lehetőleg kevéssé gyöngítsék, másrészt tág csőosztás kívánatos, főleg a gőzgyűjtőnek legerősebben igénybevett hosszvarrata irányában. Mindezeknek a követelményeknek teljesen eleget tesz az előmelegítenek a jelen találmány tárgyát képező, aláhb leírt szerkezete. Két, vagy több (az 1. ábrán pl. három (a)-val jelölt) cső van, végein, (b), ill. (bl) gyűjtőszekrényekkel egyesítve és mindegyik gyűjtőszekrény, csak egyetlen (c), ill. (cl) cső, vagy több ilyen cső útján, melyek száma azonban kisebb, mint az (a) összekötőcsöveké, a (d) gőzgyűjtővel, ill. a (dl) vízgyűjtővel összekötve. Ez a szerkezet lehetővé teszi, hogy a gyűjtőszekrényeik közt lévő (a) csöveket igen sűrűn rendezzük el, tehát hogy nagy fűtőfölületet helyezzünk el aránylag szűk huzamcsatornában. Ezáltal nagy fűtőgázsebességet és így az előmelegítőben jó hőátvitelt érünk el. Minthogy továbibá a gőz-és vízgyűjtőbe betorkoló csövek száma csekély, elhelyezésükhöz aránylag kis gyűjtőedények elégségesek. Végül a (c) és (cl) csövek osztása az (a) csövek osztásának többszöröse; á gőz- és vízgyűjtő falait tehát a behengerlést helyek, minthogy aránylag távol esnek egymástól, esak kevéssé gyöngítik és így azok csak aránylag kis lemezvastagságokat igények nek. A 2. ábrán az; (a) csövek és a (c) cső összeköttetésének egy más foganatosítási példája van bemutatva, mely hegesztéssel létesíthető. Ez a foganatosítási alak főleg olyan esetekben alkalmazható előnnyel, midőn a tápvíz rossz minősége miatt, az előmelegítő csöveiben lerakódásoktól tartami van okunk, minthogy az (a) csövek itt egy a (c) cső yégén bevezetett tisztogatókészülék segélyével tisztíthatók. A 3. és 4. ábrák az előmelegítőt a kazán többi főrészével összeépítve tüntetik föl. (A) a tulajdonképeni gőzfejlesztő, (B) a túlhevítő. Az előmelegítő részletei az 1. és 2. ábráknak megfelelően vannak jelölve itt is. A fűtőgázok a nyilakkal megjelölt utat követik. Begyújtáskor a fűtőgázok, a (C) tolattyú megnyitásával, közvetlenül vezethetők a* gőzfejlesztőből az előmelegítőbe. Az előmelegítő fölső, (c) csszkötőcsövei hosszabbra vannak véve, mint ahogy azt az előállítási tekintetek megkövetelnék. Ezzel a fűtőgázoknak lehetővé van téve, hogy a (c) csövek közt lévő széles hézagokban egyenletesen oszoljanak el, mielőtt belépnének a szűk (a) csőnyalábba. Minthogy továbbá a legtöbb kazánkőlerakódás csak akkor következik be, ha a víz már tetemes előmelegítést szenvedett, ezért a (c) csövek elegendő hosszúsága esetén, a legtöbb kazánkőlerakódás ezekben a csövekben fog bekövetkezni, ahonnan könnyebben távolítható el, mint az (a) csövekből. Az egyes (b) és (bl) összeköttetési helyek magassági irányban eltoltan vannak egymáshoz képest elrendezve, hogy a fűtőgázhuzamcsatorna túl erős szűkülését ne idézzük elő. Az egy-egy (c) csővé egyesített két (a) cső, a gyűjtőedények hosszirányában nézve, egymásmögött. feküsznek, hogy a gyűjtőedényeket a (c) csövek behengerel ési helyei, az, erősebben igénybevett hosszvarratban, lehetőleg kevéssé gyöngítsék. SZABADALMI IGÉNY. Gőzkazántápvízelőmelegítő, azonosan irányúló vízcsövekben való előmelegítéssel, mely csövek egy közös fölső