69599. lajstromszámú szabadalom • Berendezés önműködőleg szétfeszülő dugattyútömítőgyűrűk összetartására és utánaállítására

lett hátrányait, azok előnyeinek megtartásával (kopás után a dugattyúgyürük kiterjeszkedési mértékének könnyű utánállíthatósága), kiküszöböljük és lehetővé tegyük, hogy a gyűrűket jóval egyszerűbb módon, mint ahogy ez eddig történhetett, födélnélküli dugattyúkra is fölhúzhassuk és ezekről leverhessük, és pedig: a szokott módon a gyűrűknek a dugattyúra való rá-. i!l. arról való letolásával és anélkül, hogy e célra speciális berendezésekre lenne szükség.

A találmány szerint azáltal érjük ezt el, hogy a dugattyú testen alámetszett hornyokat, vagy efféléket, a dugattyúgyürűn pedig megfelelően alkotott orrokat, vagy nyúlványokat képezünk ki, mely utóbbiak az említett hornyokba benyúlnak és ezzel a ír- űrü kiterjeszkedési mértekét határolják. ill. a gyűrűt helyzetében biztosítják, anélkül azonban, hogy azt egészen fogva tartanák, ami a gép járása szempontjából fontos.

Ha a gyűrű a dugattyúra föl van tolva, és a szokásos feszítő berendezések se£é- Ivével olyan átmérőre hoztuk azt, hogy valamivel nagyobb, mint a henger belső átmérője, akkor az orrok, a gyűrű rugalmassági erejének hatása alatt, önmüködőleg a hornyok megfelelő fölületei mögé jutnak úgy, hog}- a gyűrű fogva tartati k és a hornyok, ill. a nyúlványok megfelelő méretezése mellett, a tömítéshez szükséges kiterjeszkedési mértékre van beállítva. Azonkívül a feszültség alatt megmunkáit gyűrű ezen önműködő szoros bekapaszkodása még azzal az előnnyel is jár, hogy a dugattyú, a^beillesztett gyűrűkkel, külön beillesztő berendezések használata nélkül tolható be a hengerbe.

Ha bizonyos idő múlva, a gyűrű futófölüJetének elkopása folytán, a kiterjeszkedési mérték utánállítására van szükség, akkor csak megfordítva kell eljárni, hogy' a gyűrűt levegyük a dugattyúról. Mindenekelőtt annyira összenyomjuk a gyűrűt, hogy az orrok, a gyűrű sugárirányú eltolásakor, a hornyokból .kij ö—

hessenek, mire á gyűrütT ^ szokott módon, a dugattyúról lehúzzuk.

Nagyobb kiterjeszkedési mértékre való beállítás az orrok utáncsiszolásával, vagy más módon való utánmunkálásával történik. A gyűrű fölhúzása és levétele, valamint a bekapaszkodó fölületek utánmunkálása csak rövid időt és a munkásszemélyzet részéről kevés ügyességet igényel. A fölületek beesiszolása pl. meglehetősen durván történhetik, mert vele tömítés elérését nem célozzuk; csak arról van tehát szó, hogy annyi anyagot vegyünk el, mint amennyi az új kiterjeszkedési mértéknek megfelel.

A nyúlványok vagy közvetlenül a fölvágási helyen, vagy pedig a dugattvúgvűrü belső kerületének tetszőleges más helyén is lehetnek elrendezve.

A mellékelt rajz a találmány tárgyának egy foganatosítási példáját ábrázolja. Az

1. ábra a dugattyú egy részét tengelyirányú metszetben mutatja, a

2. ábra ennek keresztmetszete és a

3. ábra az egész dugattyú keresztmetszete kisebb léptékben.

A rajzolt dugattyú a szokásos, Ramsbottom-gyürükhöz való ismert dugattyútípus. Az egy gyűrüalakú (a) futóköpenynyel bír, mely a (b) dugattyútesten, (c) csavarokkal, levehetően van megerősítve és három, köröskörülfutó (d) csatornával van ellátva az (e) dugattyúgyürűk fölvételére, mely utóbbiak fölvágási helyükkel egymáshoz képest eltoltan vannak elhelyezve (1. ábra). Mindegyik (e) gyűrű két, az (f) fölvágási hasítékhoz csatlakozó, befelé nyúló (g) orral bír, melyek az (a) futóköpeny megfelelően alámetszett (h) hornyaiba nyúlnak be. A (h) hornyok,.a rajzolt foganatosítási példánál, a kényelmes gyártási mód lehetővé tételére, egy lemezalakú (i) betéttesten vannak kiképezve, mely (k) csavarokkal, oldhatóan van az (a) futóköpenyen megerősítve.

Az (e) gyűrűnek az 1. ábrán látható helyzetében, föltettük, hogy a dugattyú