69589. lajstromszámú szabadalom • Író-, vagy más írógépbetűs írás előállítására való gép

- 3 -A (7) tolóka a (10) vezetékben vízszintes irányban eltolódhat és (18) csúcsát a (17) rúgó a (8) sorkiegyenlítő emelőhöz nyomja. Ez az emelő a (19) tengelyen van megerősítve, melyet a gép sorkiegyenlítőberendezése állít be. Mihelyt most a (6) kilincs a papirszán húzórúgójának hatása alá jut, mely erősebb, mint a (17) rúgóé, a (7) tolóka jobbra tolódik, míg a reá erősített (9) karima a (10) vezetékbe nem ütközik. Azon út, melyet ekkor a (7) tolóka megtesz, a keletkező szóköz nagyságát szabja meg. Amint ugyanis a rajzból látható, a szóköz annál nagyobb, minél jobban balfelé van a (8) emelő tolva. Ha most a (3) billentyűt eleresztjük, (20) emelője nyugalmi helyzetébe tér vissza, a (61) kapcsolórúd, a (25) és (26) könyökcsulílórudak és a (4, 11, 12) háromkarú emelő szintén visszatérnek előbbi helyzetükbe, miközben a (2) kilincs ismét beakad az (1) fogasrúd megfelelő fogába, a (6) kilincs pedig ismét kiemelkedik é fogasrúd illető fogából úgy, hogy a (7) tolóka, (18) csúcsával ismét a (8) emelőhöz támaszikodhatik. Ha már most a sorban, két-két szó közé, egyetlen-egy billentyülenyomással, két szóközt kell létesíteni, a munkásnak nem kell egj'ebet tennie, mint a sor elején a (32) billentyűt lenyomni. E billentyű egy második háromkarú emelő (34)' karján van megerősítve, mely emelő, másik két (35) és (36) karjával együtt, a (37) csap körül foroghat és a (29) rúgó hatása alatt a (30) ütközőhöz támaszkodik. A (35) kar fölső.vége (33) ütközőt képez, mely rendszerint a (3) billentyű lenyomását határolja. Ha azonban a (32) billentyűt lenyomjuk, a (33) ütköző eltávolodik, a (3) billentyű mozgási pályájából. A (34, 35, (36) háromkarú emelő most, ezen új helyzetében, a (39) kilincs rögzíti. A (39) kilincs ugyanis a (38) billentyűemelő egy része, mely emelő a (41) csap körül foroghat és a (42) rúgó hatása alatt a (43) ütközőhöz támaszkodik. Ez az emelő a (31) billentyűt hordja, mely a sor bevégzése után lenyomandó, pl. hogy a sorváll tást, vagy a papirszán visszahúzását esz-i közölje. Az eltörten rajzolt (40) emelőkar a gépnek erre a célra szolgáló mechanizmusaival áll kapcsolatban. Ha tehát a sor elején a (32) billentyűt lenyomjuk és ezzel a (39) kilincs meggátolja, hogy normális helyzetébe ugorjék az vissza, a (33) ütköző nem áll többé a (32) billentyű útjába. Ha most, a sor írása közben, szóközt kell létesíteni és e célra a munkás a (3) billentyűt lenyomja, a (20) billentyűemelő csak akkor akad meg, ha a mélyebben fekvő, helytálló (44) ütközőbe ütődik. A (25, 26) könyökcsukló tehát nem csak kinyújtott (egyenes vonalú) helyzetéig, hanem túlsó megtört (összecsukló) helyzetéig mozog el, mely a rajzon pontozva van rajzolva. Ennekfolytán a (3) billentyű lenyomásakor a (4, 11, 12) háromkarú emelő átfekszik másik helyzetébe és ismét nyugalmi helyzetébe tér vissza. Ezalatt egy szóköz keletkezik. Ha most a (3) billentyűt eleresztjük, a (25, 26) csuklóiudak másodszor is keresztülmennek a kinyújtott helyzeten és az alsó megtört helyzetbe térnek ismét vissza. Ekkor egy második szóköz keletkezik. Mindannyiszor tehát, ahányszor a munkás a (3) billentyűt lenyomja anélkül, hogy bárminemű különös figyelmet kellene arra fordítania, a berendezés, a nagyobb (kétszeres) szóközök létesítésére, kétszer jön működésbe. A sor végén a munkás, ha sort váltania, vagy a papirszánt vissza kell húznia, a (31) billentyűt nyomja le. A (39) kilincs ekkor elereszti a (36) emelőkart úgy, hogv a (34, 35, 36) háromkarú emelő, a (29) húzó hatása alatt (30) ütközőjéhez tér vissza. A következő sorban tehát ismét egyszerű, vagy szintén kétszeres szóközök létesíthetők. Javított foganatosítási alakot mutatnak a 2. és 3. ábrák. Az 1. ábrán látható foganatosítási alaknál ugyanis, gyors munka esetén, esetleg zavarólag hat, hogy a (3) billentyűt majd mélyebben, majd kevésbbé mélyen lehet lenyomni. A 2. és ?.