69574. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cyanvegyületek előállítására

_ 4t — mencetérben úgy szétterülni, hogy a rézsüfölületek a célnak elegendő nagy hajlásszöget képeznek a függélyes síkkal, ami által megakadályoztatik, hogy a megolvadt alkáliák a falak ezen része mentén lefolyjanak, minek, mint már említettük, az volna a következménye, hogy az áram a falak mentén vezettetrék és azokat csakhamar megrongálná. A 7. ábra szerint (2) a kemence aknája, (1) az olvasztótér és (3) az elektródák. (35) jelzi a vízzel hűtött keretet, amelyen át az elektróda az olvasztótérbe bevezettetik. (36) jelzi a nitrogén hozzávezet és ét. (37) a folyamat alatt képezett gázok elvezetésére szolgáló vezeték. (38) jelzi a lecsapolónyílást a salak és más anyagok számára, melyek folyós állapotban távolíttatnak el a kemencéből. A 8. ábra szerint a kemencetér oly alakot nyert, hogy, úgy, mint az 1—6. ábráknál egy vagy több szabad (39) tér keletkezik a lesiilyedő adagolt anyag (melynek rézsüfölülete pontozott vonalakkal van jelezve") és az olvasztótér falazata között. A folyamat nagyjában az előbb leírt módon és a megadott egyenlet szerint megy végbe. Természetes, hogy a reakciók nem pontosan ezen egyenletek szerint mennek végbe.. Más cyanvegyületek, pl. cyanitok kisebb mennyiségei is képeztetnek, valamint kisebb mennyiségben széndioxvd stb. Az előbb említett egyenlet tehát csak a főreakciókra mérvadó. Bizonyos körülmények között előnyös lehet a nitrogént kizárólag vagy nagy részben a kemence egyik oldalán befújni. Ha a képezett gázok elvezetése úgy van elrendezve, mint ahogy az a rajzokban föl van tüntetve, célszerű a nitrogént azon az oldalon befújni, mely ezen elvezetéssel szemben van, hogy ezáltal a nitrogén hosszabb ideig az adagolt anyag többi részével való érintkezésre kényszeríttessék. A folyamatot eddig azzal a föltevéssel írtuk le, hogy a cyanvegyületek végtermékkép kívántatnak. A folyamat azonban nagy előnnyel oly esetekben is nyerhet alkalmazást, amelyekben ezen vegyületek csak közbenső terméket képeznek, pl. az ammóniák szintézisénél. Mint ismeretes, a cyanvegyületek nagy része vízgőzzel való kezelésnél nitrogénnak NH> alakban való leadása mellett fölbontatik. A következőkben példakép egy ily ammóniaszíntézist jelen eljárásnak alkalmazása mellett közbenső termékkép szolgáló cyanvegyületek előállítására írunk le és föltételezzük, hogy a kiindulási anyag káliumhydrát. A kemencében ez esetben előbb káliumcyanid képeztetik a következő egyenlet értelmében KOH + 2C + N = KCN + CO + H A képezett cyanid gázalakban az (1) kemencetérből (5. és 6. ábrák) a (18) vezetéken át elvezettetik és a (7) vezetéken át (mely ez esetben nincs kondenzátorkép kiképezve) és tovább a (19) vezetéken át magasabb nívónál a kemenoerendszerbe ismét bevezettetik, pl. a (12) elektródák körül lévő szabad terekbe, hol a cyanvegyület vízgőzzel találkozik, mely a (15) száj csövön fuvatik be és a KCN + 2H.0 = KOH + NH> + CO vagy KCN + 2H 0 = NH + HCOOK egyenlet szerint bontatik szét. Ha cyanat, mint első termék képeztetett, a reakció a következő lefolyást nyerheti: KCNO + 211=0 = NH» + HKCO A rekaciótermékek tehát a kemencerendszerbe ismét bevezettetnek és a közben regenerált káliumhydrát az adagolt szénnel együtt a kemence melegebb részeibe sülyed le, míg a gázok a (9) csövön át elvezettetnek. A káliumhydrát ez esetben tehát körfolyamatban halad úgy, hogy a kemencébe csak annyi káliumhydrátot kell máshonnan bevezetni, a mennyi szükséges, hogy a keletkező hiányok pótaltassanak. Hogy a kemencerendszer ezen részében esetleg szükséges melegmennyiséget előállíthassuk, a (12) elektródákon elektromos energiát vezethetünk be.