69574. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cyanvegyületek előállítására

Megjelent 1916. évi julius hó 5-én. MAGY. KIR. SZABADALMI ]jp|jj

[ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 69574. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás cyanvegyületek előállítására. LINDBLAD AXEL RUDOLF MÉRNÖK LUDVIKABAN. A bejelentés napja 1914 november hó 18-ika Elsőbbsége 1913 november hó 26-ika. Többízben megkísérelték cyanvegyületek közvetlen szintézise útján szénből és nitrogénből való előállítását, rendszerint alkáli- vagy földalkálivegyület jelenlétében fémcyanid vagy cyanat nyerése céljából. A szintézis foganatosíthatónak bizonyult; ipari üzemhez azonban az eddig javasolt eljárások egyike sem bizonyult alkalmasnak. Ennek legfőbb okai részben a nehézségben rejlenek, melyet az erősen endothermikus reakcióhoz szükséges meleg hozzávezetése okoz, másrészt abban, hogy az alkalmazott készülékek falazata a megolvadt alkálivegyületek által csakhamar megrongáltatik. Ez okból merült föl az elektromos kemencék alkalmazásának gondolata, mire nézve kísérletek is eszközöltettek. Az eredmények azonban ép oly rosszak voltak, mint a retortákban való hevítésnél, mit előzően alkalmaztak. Az elektromos áram a kemencetér belső falai mentén haladt és azokat elégette, az alkáliáknak a kemenceanyagra gyakorolt romboló behatása épúgy fönnállóit, mint azelőtt. . • A föltaláló által végzett kísérletek szerint ezen negatív eredmény egyik legfőbb oka az ezen célra alkalmazott elektromos kemence alakjának alkalmatlanságában • rejlik. Ezen kemence ugyanis hengeres aknából képeztetett, melynek falain át nyúlta]-. be a széneiektródák. Az adagolt anyag hevítésénél az adagolt alkáliák megolvad-I tak és az akna falai mentén lefolyni kezdtek. Miután, mint ismeretes, megolvadt sók aránylag jó elektromosságvezetők, ennek az volt a következménye, hogy az áramnak csak egy része ment az adagolt anyagon át, míg a másik része a falak mentén haladt, azokat hevítette és megrongálta. Ezen hátrányok elkerülésére jelen találmány értelmében a folyamat foganatosítására egy vagy több aknával vagy adagoló nyílással ellátott elektromos kemence alkalmaztatik, melynek belső alakja olyan, hogy az adagolt anyagnak egy vagy több helyen alkalma van a kemencetérben szétterülni úgy, hogy az adagolt anyag rézsüfölületének ezen kiterülése a függélyes síkkal kisebb-nagyobb hajlásszöget képez, mimellett néhány vagy valamennyi elektróda a kezelés alatt álló anyaggal oly helyeken hozatik érintkezésbe, hol az említett határoló fölület ily hajlással bír. így pl. a kemencének a megadott célra oly alakot adhatunk, hogy egy vagy több