69567. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lisztnek száraz kezelésére
A legegyszerűbb módszer arra, hogy a lisztet nagy nyomásnak vessük alá, abban" áll, hogy azt egy vékony rétegben közönséges sima görgőkön • hagyjuk átfutni; ezen görgőknek egyenlő forgási sebességgel kell bírniok úgy, hogy az anyagra ne gyakoroljanak porító hatást. A görgőknek, valamint a lisztnek is aránylag melegnek kell lenniök, Minél magasabb a hőfok, annál inkább pusztíttatnak el a keményítősejtek és annál fehérebb lesz a liszt; ha azonban a hőfok túlmagas, ügy a liszt kárt szenved, vagy „megöletik" és az egész kezelés hasznos hatas helyett károsan hat. Kísérletek azt mutatták, hogy az eljárás a legelőnyösebben 100-125 fok F.-nál hat. Ez az eljárás természetesen különböző készülékekben foganatosítható. A lisztet pl. előbb alkalmas tartányba hozhatjuk, mely gőzköpennyel látható el, hogy azt hevítsük. Oly szerveket is kell elrendezni, melyek segélyével a lisztet a tartályban keverjük és azt fokozatosan, .egyenletesen hevítvé egy kivezetőnyílás felé vezetjük. A forró liszt azután alkalmas táplálókészülékbe vétetik föl,. mely azt széles vékony rétegben vagy áramban súlyos, sima görgők között átvezeti* melyek igen erősen összepréselve tartatnak és pontosan egyenlő forgási sebességgel bírnak. Ezek a görgök egy fütőszerv fölvételére üregesek lehetnek. A görgőktől a lisztjegy másik tartányba halad, ahol újra kevertetik és ha úgy kívánjuk, még rázatik is. Ez a tartáhy közönséges rázódob lehet. A görgők számára való fűtőszerv leállítható, mikor a művelet már elég huzamos ideig tai'tott úgy, hogy azok a gyakorolt nyomás folytán elég melegek maradnak. A kezelés kezdeténél azonban a görgők fűtendők, mivel különben á liszt a velük való érintkezésnél lehűl. A meleg liszt vékony rétegben a meleg görgök között vezettetik úgy, hogy a kis lisztrészecskék a nehéz görgők között Szétzúzatnak. Esetleges rostszálak vagy piszokrészecskék, melyek a liszt gyártásánál nem távolíttattak el, eközben laposra nyomatnak úgy, hogy egy utána következő rázóműveletnél ilyen lelapított anyagok a lisztből eltávolíttatnak. Az eljárásnak egy másik foganatosítási módja abban áll, hogy a föl nem melegített lisztet kemény anyagból való forgólapok, malomkövek vagy görgők között átvezetjük, mimellett a keményítősejtek egyidejűleg nyomásnak és súrlódásnak vettetnek alá, ahelyett, hogy nyomásnak és melegnek vettetnének alá, mint az előző foganatosítási módnál. Erre a célra tárcsákat alk kalmazhatunk, melyeknek szemközt fekvő szélei alkalmas módon bordázva vannak, hogy csekély őrlési hatásnál a legnagyobb súrlódási hatást érjük el. A súrlódó hatás a nyomással együtt elegendő, hogy a keményítő sejteket" szétzúzzuk, mivel a csekély őrlőhatás csakis a lisztnek, jelentéktelen további szemcséződését idézi elő. Kereskedelmi szempontból talán e'lőnyösebb az előbb leírt görgőket az eljárás ezen második módjánál is alkalmazni, itt azonban a forgási sebességek csekély különbségével,-mely .úgy szabályoztatik, hogy súrlódó batás helyett minden esetben őrlő hatást nyerjünk, minthogy az ilyfajta gép sokkal kevesebb hajtóerőt igényel, mint egy tárcsás malom és egészben véve is munkaképesebb. Akár meleggel és nyomással, akár nyomással és súrlódással foganatosítjuk az eljárást, rögtönös eljárásnak nevezhetjük, minthogy a liszt néhány pillanat múlva tökéletes anyaggá' alakíttatik át és pedig száraz állapotban két különböző tépő hatás útján, melyek a keményítősejteket egyidejűleg befolyásolják. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Rögtönös, száraz eljárás közönséges liszt kezelésére, azáltal jellemezve, hogy a lisztet rendes száraz alakjában két különböző tépőhatásnak egyidejűleg vetjük alá. 2. Az 1. alatt védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a
