69563. lajstromszámú szabadalom • Tekercs elektromos célokra és eljárás annak tekercselésére

— 363 — különböző rétegekben nincsenek egymástól elkülönítve föltüntetve, ellenben a 3. és 4. ábrában a sodrony egyes csavarulatai is föl vannak tüntetve. Bizonyos esetekben, amidőn a tekercs oly sodronyból van készítve, mely kellőképen el van szigetelve, pl. selyemmel vagy cérnával van bevonva, az egyes rétegek közé fölösleges pótló szigetelő rétegeket behelyezni. A legtöbb esetben azonban a kisebb méretű tekercseket zománccal bevont sodronyból szokás előállítani, mely szigetelési mód nem oly biztos, mint az előbb említett. Ez okból ajánlatos a különböző rétegek között pótló szigetelést alkalmazni, mely célra többféle alkalmas m^d áll rendelkezésre. Ilyen pl. a sodrcnyrétegek közé behelyezett papírszalagok és ezen (X) szalagok vagy lapok célszerűen valamivel hosszabbak, mint a scdronyré legek (2. ábra), oly célból, hogy a sodrony csavarulatok végein túlnyúljanak és azokat megvédjék. A 2. ábrán az (S) csőre elsősorban egy (x) papírszalag vagy lemez van helyezve, amelyre az első (w) sodronyréteg van fölcsavarva. Efölé egy másik (x') papirréteg van helyezve, amelyre a második (w') sodronyréteg van csavarva. Ily módon folytatódik a tekercselés, mimellett minden következő sodronyréteg az előző réteghez képest egy kevéssel előrehalad a tekercs hossztengelye irányában. A rétegeknek előre túlnyúló részei, mint azt a 2. ábra mutatja, kúpos alakot hoznak létre mindaddig, inig oly pontot érünk el, melyéi az utolsó (\v2) réteg a tekercs hosszirányában teljesen az első (w) réteg hátsó vége mögött fekszik. Ezen helyen a (w2) réteg csavarulatai teljesen egy kúp fölületén fekszenek és ezután az összes rétegek, melyek egymásután fölcsavartatnak, ugyanezen alakot veszik föl, azonban hosszirányban egy kevéssel egymást megelőzik. A tekercs ekkor átmérőjében már nem -növekedik; ellenben hossziránybari növekedik és a csavarulatok tetszésszerint folytathatók úgy, hogy bármely számú csavarulat létesíthető a kívánt hosszúságnak megfelelően. A föntiekben a tekercs képezésének legegyszerűbb módja van leírva, a vezetőiétegek között elhelyezett szigetelőrétegekkel. A következőkben a tekercsek előállításának egy tökéletesebb módját irom le, mely mód bizonyos előnyökkel hír és különösen a jelen találmánynál alkalmazható. Ezen mód abban áll, hogy a sodronnyal vagy egyébb vezetőanyaggal egyidejűleg pamutfonalakat vagy egyéb szigetelőképességgel biró textilanyagot tekercselünk föl. Az elektromos tekercseknek ezen módszer szerint való előállítása a „Leeson-Universal-System" elnevezés alatt ismeretes és az 1913. április hó 21-én benyújtott 65122. számú szabadalomban van ismertetve. Ezen mód röviden abban áll, hogy a fonál vagy egyébb textilanyag a sodronycsavarulatokhoz képest keresztirányban csavartatik úgy, hogy a sodronyvezetékeket keresztül és kasul szövi úgy, hogy a sodronycsavarulatokat összekapcsolja és helyezetükben leköti. A tekercs képzésének ezen módja az 1. ábrán van föltüntetve, melyen a (w) sodronycsavarulatok az (1) kúpos rétegekben a szokásos módon szorosan egymás mellett vannak fölcsavarva, míg ellenben az (y) textilfonalak csavarmenetszerűen harántcsavarulatokban vannak fektetve, mely tekercselés „Universal-System" elnevezés alatt ismeretes. A sodrony aránylag csekély előrehaladással van fektetve és a csavarulatok szorosan egymás mellett fekszenek, ellenben a textilfonál lényegesen nagyobb, előrehaladással van csavarva úgy, hogy a csavarulatok egymást hegyes szög alatt metszik. A fonálcsavarulatok a sodronycsavarulatokon átló irányában fekszenek, a rétegeikben ide-oda szövődnek és így mechanikái kötést képeznék, mely a sodronyokat helyzetükben rögzíti és az egész tekercs számára szilárdító élemet képeznek. Ezéri előny különösen fontos az itt leírt tekércseknél, minthogy; könnyen érthető, hogy sókkal, nehezebb egy kúpos