69559. lajstromszámú szabadalom • Javítás mezőgazdasági termékek és más anyagok szárítására

Megjelent 1916. évi julius lió 5-én. MAGY. SZABADALMI KI& HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 09558. szám. « X/h/i. OSZTÁLY. Javítás mezőgazdasági termékek és mis anyagok szárításán. Í)R

OTTO ZIMMERMANN SPEZIALFABRIK FÜR RÖHRENAPPARATE CÉG LUDWIGSHAFENBEN. A bejelentót) aapja 1915 jamas hó 14-ike. Víztartalmú anyagok szárítását a víztartalom elpárologtatásával az anyagoknak a víz forráspontja fölé való hevítése, vagy a víztartalomnak a környező levegő hatása alatt való elpároíogtatása által érhetjük el, amennyiben a levegő még nincsen nedvességgel telítve. Az utóbbi folyamat ugyan minden hőmérséklet mellett végbemegy, azonban a szárítólevegő fölmelegítése által elősegíttetík, mert a levegő emelkt dő hőmérséklet mellett lényeges nagyobb vízmennyiségeket vehet föl. Ha a szárító levegő erősen föl van hevítve, úgy, mint hőhordozó a szárítandó anyagok víztartalmát el is gőzölögteti és így még telített állapotban is szabad vízgőzt ragadhat magával. A tiszta elgőzölögtető szárítás az anyagoknak hevített lemezeken vagy hengereken, különösen pedig vákuumszárítókban való szárításánál, a légszárítás pedig főképen az ismert szárítókamrákban, különösen az úgynevezett expressz-aszalókban megy végbe, melyekben az aszalópadlón fölhalmozott anyagon a szárítólev^gő l^özvetetlenül áramlik keresztül és végül vízelgőzölögtetéssel kombinát légszárítás megy végbe az ösmert dobszárítókban. Mindezen esetekben legalább is annyi meleg szükégeltetik a szárításhoz, amenynyi a víztartalomnak elpárologtatására igényeltetik, amelyhez még hozzáadandó a víz és a szárítandó anyag fölmelegítésére, valamint a levegő fölmelegítésére fölhasznált melegmennyiség, mely utóbbi a távozó levegőben nagyobb, mint a beszívott levegőben. Mindezen okoknál fogva gyakorlatilag körülbelül \l

A—2-szer annyi melegre van szükég, miiit amennyire a szárítandó anyag víztartalmának elpárologtatására elméletileg szükség volna. Tudvalevőleg a fölhasznált melegmenynyiségből a szárítás folyamatánál semmi sem megy veszendőbe, azonban a meleg legnagyobb része rejtett meleggé alakul, miáltal a hőmérséklet csökken. A véghőmérséklet azonban elgőzölögtető-szárítók-* nál rendes lékgöri nyomás mellett még kb. 1000° C, pl. hengeres szárítóknál és a dobszárítókból távozó vízgőz-levegőkeveréknél. Jelen találmány már most ezen távozó,