69544. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vasúti kocsikapcsoló
- 8 -amennyiben a két szembekerülő kapcsoló egyikének (79) nyúlványa a másik kapcsoló (78) gyürüs toldatába illeszkedik és fordítva. A 10. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a csúszókontaktustartók fölszabadítását eszközlő szelepszerkezet a (26) szelep és a kontaktustartót működtető (22) henger között van elrendezve; a (28) csatornát egy (80) szelep szabályozza, mely ezen csatornán keresztül rendesen szabad közlekedést tart fönn a (26) szelep és a (22) henger között. A (80) szelep azonban ezen közlekedést elzárja és a (22) henger belsejét a (81) kibocsátónyílással hozza kapcsolatba, ha a (10) csőtoldaton át a (11) csatornába a (82) dugattyú alá nyoinólevegőt vezetünk be, mely dugattyú a (80) szelepet működteti. Oly célból, hogy meggátoljuk a kapcsolók reteszeinek fölszabadítását, mielőtt a kontaktustartók rendes helyzetükbe viszszatértek, ezen kiviteli alaknál egy (83) szelep van elrendezve, melyet a kontaktustartók mozgása kormányoz és mely a reteszeket kikapcsoló hengerekhez vezető csatornákat szabályozza. Ez a (83) szelep egy lekerekített fejű dugattyút képez, mely a (18) kontaktustartón nyugszik és egy (84) rúgó által a kontaktustartó felé szoríttatik. Ha a kontaktustartók a kapcsolt helyzetben vannak, mint azt a 10. ábra mutatja, akkor a (83) szélepek oly helyzetben tartatnak, hogy a (11) csatorna és a retesznyitó hengerekbe vezető (85) csatornák közti kapcsolat zárva van, ellenben a (86) kibocsátónyílás nyitva van. Ha ellenben a kontaktustartók rendes helyzetükbe visszatérnek, akkor a (,87) mélyedések a (83) szelepek alá kerülnek úgy, hogy azok rúgói a szelepeket leszorítják, miáltal a (86) kibocsátónyílás elzáratik és a (11) csatorna és (85) csatorna közti szabad közlekedés nyílik. Ezen közbeiktatott szelepszerkezet folytán tehát a nyomóközeg nem juthat a retesznyitó 1 (6) dugattyúkhoz, mielőtt a csúszó kontaktustartók nem jutottak rendes helyzetükbe. Y A kapcsolókészülék ezen kiviteli alakjánál a bekapcsolásnál végbemenő működés lényegében ugyanaz, mint az előbbikivitelnél leíratott; a (26) szelepek egyike (a 10. ábrán a jobboldalon föltüntetett szelep) nyittatik, mire a (48) tápvezetékből a nyomóközeg ezen kapcsolókészülék (28) vezetékén át a kontaktustartót működtető (22) hengerbe áramlik, mire az ezen oldalon lévő (18) csúszó kontaktustartó eltolatik úgy, hogy ezen kontaktustartó a vonaláramköröket zárja. Ha a kapcsolókat szét akarjuk választani, akkor égy megfelelő csap segélyével bármelyik járműről a (10) csőkapcsolóhoz nyomóközeget vezetünk, mely a (11) csatornán és a (31) rúd (51) furatán át a másik kapcsolókészülék megfelelő csatornáiba jut, a megfelelő (80) szelepet rúgó ja ellenében eltolja és ezáltal a (22) hengerből a nyomóközeget kibocsátja, miáltal az illető korttaktustartó fölszabadul és így mindkét kontaktustartó rúgóik hatása alatt rendes helyzetébe visszatérhet. Ezután a (83) szelep nyittatik, mire a nyomóközeg mindkét kapcsoló retesznyító hengerébe jut, mire a két kapcsoló szétválasztható; ennek megtörténte után a nyomóközeg az (51) és (11) csatornákból kiáramlik, mire a (82) dugattyúk és (80) szelepek rendes helyzetükbe visszatérnek. A 11—22. ábrákban föltüntetett kiviteli alaiknál az elektromos vonatáramkörkapcsoló egy (88) szekrénybe van bezárva, mely a (89) kapcsolófej alsó oldalához van erősítve. A (88) szekrénynek azon végében, mely az összekapcsolásnál a szemben lévő kapcsolókészülék megfelelő részével találkozik, rögzített (90) kontaktusujjak egy vagy két vízszintes sorban vannak elrendezve (a rajzon két egymással szemben fekvő sor van föltüntetve); mindegyik koritaktusujj egy vonatáramkör vezetékéhez van kapcsolva. A szekrényben egy hosszirányban mozgatható (91) tolattyú vagy kontaktustartó van elrendezve, mely elektromosan kapcsolt (92) és (93) kontaktusrudakkal van föl— 1 szerelve;, ha a (91); kontaktustajtó egy