69544. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vasúti kocsikapcsoló

— 6 -hak és így mindkét (4) reteszt nyitják úgy, hogy a kapcsolókészülékek egymástól szétválaszthatok. Oly célból, hogy a (18) csúszó kontaktustartók visszamozgása biztosíttassák a (4) reteszek nyitása előtt, az ezen nyitást végző nyitó hengerbe vezető (11) és (12) légcsatornák kellőképen meg vannak szűkítve úgy, hogy a (6) nyitó dugattyúknak az aránylag erős (8) rugók ellenében való működése kissé késleltetik, míg a (44) szelep a (22) hengerből a nyomóközeget kibocsátotta és a kontaktustartók visszahuzattak. Ha már most a kapcsolók széthuzatnak, a nyomólevegő a (11) vezetékekből és a hengerekből a szabadba áramlik, mire az egyes részek oly helyzetbe térnek vissza, melyben újabb önműködő kapcsolásra alkalmasaki / Bizonyos esetekben, pl. amikor az elektromos kapcsolásokban valamiféle hiba van, annak szüksége merülhet föl, hogy a kontaktustartót visszahúzhassuk anélkül, hogy a kapcsolót oldjuk. E célra aránylag alacsonynyomású nyomóköze' get, melynek nyomása nem elegendő ahhoz, hogy a retesznyító (6) dugattyút működtesse, valamely megfelelő módon a (10) csőbe és (11) csatornába vezetünk; pl. a (9) csapnak egy más helyzetbe való beállítása által. Ezen gyöngébb nyomás, mely az (50) dugattyú nagyobb fölületére hat, elegendő, hogy a kis (43) szelepet nyissa és ezáltal a főlégtartányban uralkodó nagyobb nyomású levegőt a (48) csatornából a (43) szelep átfúrt rúdján keresztül az (50) és (41) dugattyúk közti . térbe vezesse, ahol azokat egymástól szétnyomja és így a (44) szelepet (45) fészkére szorítja. Ezáltal a föntebb már leírt működés következik be, melynek eredménye, hogy a nyomóközeg a (22) hengerből kivezettetik úgy, hogy a csúszó kontaktustartók rugóik által rendes helyzetükbe mozgattatnak. Megjegyzendő azonban, hogy az ezen alkalommal a (12) nyíláson át a retesznyító dugattyú alá vezetett közeg nyomása nem elegendő erős ahhoz, hogy a (6) dugattyút a retesz nyitása céljából kifelé szorítsa. Ennek folytán a kapcsolók zárva maradnak és a vonat tovább futhat a javítás eszközlésére alkalmas helyre, visszahúzott kontaktustartókkal és megszakított áramkörökkel. Ezután a kapcsolók szétkapcsolhatok a légtartány teljes nyomásának ai (10) csőbe és (11) csatornákba való bevezetése által, ahol az1

(50) dugattyúkat eltolja és a (12) nyílásokon át a retesznyítóhengerekbe lép, ahol elegendő nyomással bír a (6) dugattyúk eltolására és a reteszek nyitására. Ha ezután a két kapcsolókészüléket széthúzzuk, akkor a (11) csatornából a nyomóleivegő a nyitott (51) furatokon át teljesen elillan úgy, hogy az összes részek a föntleírt rendes helyzetükbe visszatérnek. A (41) és (50) dugattyúk közti térből egy szűk (52) furatot vezethetünk a szabadba* mely úgy van kiképezve, hogy ha a két dugattyú a rendes helyzetben van, akkor ezen szűk csatorna nyitva áll (1. és 4. ábra); ezen csatorna célja az, hogy a két dugattyú közti térben tönjítési hibák következtében nyomólevegő össze ne gyűlhessék, ami a szelep nem kívánt elmozdulását okozná. A (26) szelep alatti teret a (22) hengerrel összekötő (28) csatornába egy (53) csapot iktathatunk (1. ábra pontozott vonalakkal jelölve), mely csap segélyével a nyomólevegőnek a„(22) hengerbe való táplálását elzárhatjuk és az abban lévő nyomólevegőt a szabadba vezetjük, úgy hogy ezen csap segélyével a csúszó kontaktustartókat a kapcsolók reteszeinek mozgásától függetlenül szabaddá tehetjük. A jelen találmány értelmében gondoskodás történik arról, hogy sem a szelepek, sem a kontaktustartók el ne mozdulhassanak az esetben, ha a levegő, melynek nyomása ezen részeket kellő helyzetükben tartja, valamely véletlen vagy baleset* következtében elillan. Ezen célra a főlégtgirtály (48) vezetékének nyomása alatt álló (54) dugattyú van elrendezve (4. és 5.' ábra), melynek (55) rúdja (56) vállal van ellátva; a dugattyúrúd egy helytálló (57) vezetéken megy keresztül és oly (58) rú-