69531. lajstromszámú szabadalom • Műláb

ismét bekapcsoltatik, illetve a (16) kilincs ismét kapcsolatba hozatik a (15) fogazásokkal. Ebben az esetben a (13, 14) részek «gykarú emelői már nem foglalnak el .átlóirányban ellentétes helyzetet, hanem bizonyos szöget zárnak be egymással. Könnyen belátható, hogy ettől kezdve a műláb működése hegynek való menetnél ugyanaz lesz, mint vízszintes úton. Hegyről lefelé való menetnél a (15, 16) zár ismét kioldandó, mire a láb újból magától .áll be az előbbivel ellenkező irányban a helyes járási szögre. Mihelyt a beállás megtörtént, a zárás ismét helyreállítandó. Hogy a láb oldalirányú mozgást is végezhessen, az egyik golyós csuklónak egymásban fekvő (9, 10) hüvelyei teleszkópszerüen széthúzhatóan vannak elrendezve. Ha ugyanis a láb a (2, 3) csukló körül oldalt billen, akkor a másik (7, 8) csukló középtengelyének, mely az első csukló tengelyével párhuzamos marad, megfelelően meg kell hosszabbodnia. Ezen meghosszabbodás azáltal válik lehetővé, hogy a külső (9) hüvely a belső (10) hüvelyen fölfelé tolódik, miközben a (11) rúgó öszszenyomódik. Mihelyt az oldalirányú erő megszűnik hatni, a (11) rúgó a (7, 8) csuklót ismét rendes helyzetébe állítja vissza, vagyis a külső (9) hüvelyt lefelé visszahúzza. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Műláb, jellemezve két egymás mellett elrendezett, lábcsukló gyanánt szolgáló golyós csukló által, amelyek egykarú emelőkkel állnak összeköttetésben, míg az utóbbiakhoz engedékeny összekötőszervek segélyével a lábujjcsuklók közelében fekvő, s egymáson vezetett csúszótestek vannak kapcsolva. 2. Az 1. igénypont szerinti műláb kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az egyik hajlékony (20) összekötőszerv végéhez kapcsolt (24) csúszótest ütközőfalakkal van ellátva, amelyek között a másik hajlékony (19) összekötőszervhez kapcsolt fölső (19) csúszótest mozog. 3. Az 1. igénypont szerinti műláb kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a golyós csuklók külső golyóival összekötött (13, 14) egykarú emelők egy zárószerkezettel kapcsolódnak, amelynek egyik (16) része egy (18) vonóközeg segélyével kapcsolható ki az egykarú emelőkből. 4. Az 1. igénypont szerinti műláb kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az egyik golyós csukló a láb (6) alaplemezével teleszkópszerűen széthúzható (9, 10) kettős hüvely útján van összekötve, amely a golyós csuklót nyugalmi helyzetébe visszavezető (11) rúgóval van fölszerelve. 5. Az 1. igénypont szerinti műláb kivileli alakja, jellemezve azáltal, hogy a golyós csuklók két egymásba helyezett üreges golyóból állnak, amelyek közül a belső golyó a kenőanyag fölvételére szolgáló és azt a súrlódó fölületekhez vezető áttörésekkel van ellátva. 6. Az 1. igénypont szerinti műláb kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a talp gyanánt szolgáló (26) rugalmas lemeztől egy másik (27) rugalmas lemez ágazik el, amelynek szabad vége a láb (6) alaplemezével van rugalmasan összekötve, ahol a (6) lemezt a talptól (28a) rugókkal kitöltött tér választja el. 7. Az 1. igénypont szerinti műláb kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az alsó hajlékony (20) összekötőszeryhez csatlakozó (24) csúszótesthez egy (25) vezetőlemez van erősítve, mely a lábujjcsuklót a nyugalmi helyzetbe állítja vissza főként akkor, ha a lábujjcsukló (26) rúgójának ereje erre nem elegendő. 8. Az 1. igénypont szerinti műláb kiviteli alakja, jellemezve a láb alakjának megfelelő külső váz által, mely rugalmas, például . acélszalagokból van összeállítva. (2 rajzlap melléklettel.) pauas rébzvtny'ársaaán kyomtwüa Btx>M»CBT»»