69521. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üreges falitéglák előállítására
Megjelent 1916. évi junius hé 24-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAJ SZABADALMI LEIRAS 69521. szám, XVII/c. OSZTÁLY., Eljárás üreges falitéglák előállítására. KŐSZÉNBÁNYA- 'S TÉGLAGYÁR TÁRSULAT PESTEN CÉG BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1914 október hó 9-ike. Üreges falitéglák előállításához ismeretes azt az eljárást követni, hogy a téglák egyes lemezalakú részeit külön-külön állítják elő és a kész téglarészeket hideg állapotban, tehát már a kiégetés után összeragasztják. Az ezen eljárás szerint készült ismert téglák tehát több különálló és külön gyártandó részből — és pedig a két homlokfölületből és az ezeket összekötő keresztbordákból — vannak összetéve. Ezen előállítása módnak, eltekintve attól, hogy különféle, alakú téglarészeket kell sajtolni, az a hátránya van, hogy a több részből hidegen összeragasztott téglák könnyen szétesnek. A találmány tárgyát képező üreges téglánál ezen hátrányokat elkerültük. A tégla a találmány értelmében csak két darabból áll, melyek még a kiégetés előtt tapasztatnak össze. Ezután a két részt együttesen kiégetjük, ami által a tégla a kellő szilárdságra tesz szert. A részek kapcsolatának biztosítására célszerű azokon nyúlványokat és ezeknek megfelelő mélyedéseket alkalmazni. A mellékelt rajz a találmány tárgyának egy kiviteli példáját mutatja. Az 1. ábra az egyik téglafél távlati képe, a 2. ábra a kész tégla oldalnézete, a 3. ábra ugyanannak hosszmetszete és a 4. ábra a 3. ábra A—B vonala szerint vett keresztmetszet, illetve elülnézet. A találmány értelmében a tégla csak két, egymással egyenlő (a, a) részből áll. Ezen részek az üreg létesítése céljából (b. b) nyúlványokkal vannak ellátva, melyek a rajzon föltüntetett kiviteli példánál a (c)" peckek és a megfelelő (d) mélyedések útján kapcsolódnak egymással. A tégla gyártásánál az (a, a) részeket (b, b) nyúlványaikkal együtt valamely ismert eljárással egy egész gyanánt különkülön sajtoljuk. Ezután az (a, a) részeket (b, b) nyúlványaikkal együtt alkalmas tapasz közbeiktatásával egymáshoz fektetjük és együttesen kiégetjük. Ily módon igen egyszerű eljárással tartós, szét nem eső üreges téglákat kapunk. A téglák alakja és nagysága, nemkülönben a (b) nyúlványok száma és — amenynyiben alkalmaztatnak — a (c) összekötőelemek és a megfelelő (d) mélyedések alakja tetszőleges. A pl. közfaltéglák gyanánt alkalmazható téglák zománcozottak vagy zománcozatlanok lehetnek.