69521. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üreges falitéglák előállítására

Megjelent 1916. évi junius hé 24-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAJ SZABADALMI LEIRAS 69521. szám, XVII/c. OSZTÁLY., Eljárás üreges falitéglák előállítására. KŐSZÉNBÁNYA- 'S TÉGLAGYÁR TÁRSULAT PESTEN CÉG BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1914 október hó 9-ike. Üreges falitéglák előállításához ismere­tes azt az eljárást követni, hogy a téglák egyes lemezalakú részeit külön-külön ál­lítják elő és a kész téglarészeket hideg ál­lapotban, tehát már a kiégetés után össze­ragasztják. Az ezen eljárás szerint készült ismert téglák tehát több különálló és kü­lön gyártandó részből — és pedig a két homlokfölületből és az ezeket összekötő keresztbordákból — vannak összetéve. Ezen előállítása módnak, eltekintve attól, hogy különféle, alakú téglarészeket kell sajtolni, az a hátránya van, hogy a több részből hidegen összeragasztott téglák könnyen szétesnek. A találmány tárgyát képező üreges tég­lánál ezen hátrányokat elkerültük. A tégla a találmány értelmében csak két darab­ból áll, melyek még a kiégetés előtt ta­pasztatnak össze. Ezután a két részt együt­tesen kiégetjük, ami által a tégla a kellő szilárdságra tesz szert. A részek kapcso­latának biztosítására célszerű azokon nyúlványokat és ezeknek megfelelő mé­lyedéseket alkalmazni. A mellékelt rajz a találmány tárgyának egy kiviteli példáját mutatja. Az 1. ábra az egyik téglafél távlati képe, a 2. ábra a kész tégla oldalnézete, a 3. ábra ugyanannak hosszmetszete és a 4. ábra a 3. ábra A—B vonala szerint vett keresztmetszet, illetve elülnézet. A találmány értelmében a tégla csak két, egymással egyenlő (a, a) részből áll. Ezen részek az üreg létesítése céljából (b. b) nyúlványokkal vannak ellátva, melyek a rajzon föltüntetett kiviteli példánál a (c)" peckek és a megfelelő (d) mélyedések út­ján kapcsolódnak egymással. A tégla gyártásánál az (a, a) részeket (b, b) nyúlványaikkal együtt valamely is­mert eljárással egy egész gyanánt külön­külön sajtoljuk. Ezután az (a, a) részeket (b, b) nyúlványaikkal együtt alkalmas ta­pasz közbeiktatásával egymáshoz fektet­jük és együttesen kiégetjük. Ily módon igen egyszerű eljárással tartós, szét nem eső üreges téglákat kapunk. A téglák alakja és nagysága, nemkülön­ben a (b) nyúlványok száma és — ameny­nyiben alkalmaztatnak — a (c) összekötő­elemek és a megfelelő (d) mélyedések alakja tetszőleges. A pl. közfaltéglák gya­nánt alkalmazható téglák zománcozottak vagy zománcozatlanok lehetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom