69483. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egyenletes keringési sebesség elérésére gőzzel gyorsított vízkeringéssel működő melegvízfűtési berendezésekben
TŐI kell gondoskodni, melyek segélyével a {21) gőzkazánban a vízállás állandó szinten tartható. E célból — mint az a 2. ábrán látható — igen egyszerű módon a túlömlési cső alsó része a (21) kazán vízterével köthető össze; ha azonban a kazán magasnyomású és a gőzt, mielőtt az az (1) vízmelegítőbe áramlanék, nyomásredukciónak vetjük alá, akkor szivattyút vagy máseffélét kell a kazán táplálására alkalmazni. (12)-vel és (13)-mal két önműködő légszelep van jelezve, melyek ismert módon levegőt akadálytalanul bocsájtanak ki, ellenben úgy gőznek, mint víznek kiáramlását meggátolják. A (12) légszelep a kondenzátor vízterével, a (13) szelep pedig annak gőzterével áll összeköttetésben. E két légszelep alkalmazása azt eredményezi, hogy a berendezés helyes működését a levegőnek sem a kondenzátor vízterében, sem annak gőzterében való fölgyülemlése meg nem zavarhatja. (15)-tel valamely ismert szerkezetű membrános nyomásszabályozó emeltyűje van jelezve. Az ezen szabályozó membránja alatt lévő tér, mint a rajzon látható, a (19) cső útján a (8) edénnyel közlekedik. A (15) emeltyű (14)-nél csak körül forgatható és a (16) súllyal van megterhelve, melynek nyomását a (17) rúd a (18) membrán fölső oldalára viszi át. A (20) rúd a (15) emeltyűt az (5) szabályozószelep orsójával köti össze, mely szelepen át a víz a (4) kondenzátorból a (6) csőbe jut. A (20) rúd aszerint, amint a (8) edényben lévő nyomás magasabbá vagy alacsonyabbá válik, mint a (16) súly által a nyomásszabályozó mebránjára kifejtett nyomás fölfelé vagy lefelé mozog, miáltal az (5) szabályozószelep átbocsátó harántmetszete és ezzel együtt az egész berendezésen át keringő vízmennyiség növekedik, illetve csökken. A keringő vízmennyiség fönt ismertetett önműködő szabályozása a (8) edényben uralkodó nyomás segélyével azt eredményezi, hogy a víznek a berendezésen át való mozgásának megszakadására az eddigi berendezésekkel szemben semmiféle ok nem fog fönforogni. Ha ugyanis pl. az (1) vízmelegítőben a víz valamely okból kevesebb meleget kap, akkor a (7) nyomócsőben a gőzképződés és ezzel együtt a (8) edényben a' gőznyomás csökken. Ennek következtében azonban az (5) szabályozószelep a vízmelegítőhöz áramló vízmennyiséget nyomban annyira korlátozza, hogy a (8) edényben a szabványos gőznyomás ismét helyreáll. A gőzképződés az (1) vízmelegítőben és a gőzvíz-keveréknek a (7) - nyomócsövön át való fölfelé áramlása tehát éppen úgy fog végbemenni, amint az még az (1) vízmelegítőben lévő vízhez hozzávezetett meleg csökkenése előtt történt. Ha nem a vízmelegítőben lévő vízhez vezetett hő, hanem a berendezésnek a hőt leadó (2) készülékéből a vízmelegítő felé áramló víz hőmérséklete csökken a szabványos mérték alá, úgy ezen körülmény is a (8) edényben uralkodó gőznyomásnak és ezzel együtt az (5) szabályozószelep átbocsátó harántmetszetének és a víz sebességének csökkenését idézi elő. A föntiekből látható, hogy az ismertetett eljárás, vagyis a vízsebességnek a (8) edényben uralkodó gőznyomás' segélyével való szabályozása miként veszi elejét annak, hogy a gőzfejlődés a (7) nyomócsőben és ezzel együtt az egész berendezés vízkeringése különböző körülmények között teljesen megszűnjék és csak akkor vegye ismét kezdetét, midőn az (1) vízmelegítőben lévő víz ismét elérte a (7) csőben végbemenő gőzfejlődéshez szükséges hőmérsékletet. Az a körülmény, hogy az (1) vízmelegítőhöz való vízhozzávezetés szabályozása az (5) szelep segélyével, nemcsak a berendezés csővezetékeiben mozgó víz sebességének, hanem a (8) edényben uralkodó gőznyomásnak is egyenletesebb főntartását eredményezi, mintha ily szabályozás nem volna alkalmazva, még egy további előnnyel is jár. Ha t. i. a (8) edényben a gőznyomás annyira csökken, hogy az megközelíti az atmoszférikus nyo-