69477. lajstromszámú szabadalom • Égési erőgép

!ITA8if>lent 1916. évi junius hó 19-én, MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 69477. szám. V/d/2. OSZTÁLY. Égési erőgép. RUNDLÖF ERIK ANTON MÉRNÖK STOCKSUNDBAN. A bejelentés napja 1915 májas hó 13-ika. A jelen találmány égési kamrával biró oly égési erőgépekre vonatkozik, amelyeknél az égési anyag a gép terhelése szerint az égési kamrának többé vagy kevésbbé forró részére t'ecskendeztetik. Az égési anyagnak ily eltérítése kellő időben bekövetkező gyújtások elérése céljából fontos és pedig különösen oly erőgépeknél, amelyek aránylag alacsony kompresszióval dolgoznak. Az indítás alkalmával és esetleg üres járásnál és csekély terhelésnél is ez égési anyagnak, — hogy az elgőzölögtetés és gyújtás eléggé gyorsan menjen végbe, — lehetőleg erősen fölhevített részt kell érnie, mig nagyobb terhelésnél korai gyújtások elkerülése céljából szükséges, hogy az égési anyag ezen eltérítésének előidézésére javaslatba hozták már azt, hogy vagy maga a befecskendező szájcső mozgathatóan rendeztessék el, vagy beállítható hüvellyel láttassák el, melynek eltolása a kívánt eltérítést eredményezi. Az ily elrendezés azonban azzal a hátránnyal bír, hogy a mozgatható befecskendező szájcső és az égési kamra fala között tökéletes tömítés el nem érhető. Ezen hátrány elkerülését célozza a jelen találmány tárgya. Ezen célból az égési anyag irányváltoztatását egy ,vagy több i lég-, gáz-, vagy gőzsugár, vagy hasonló közeg sugarai által idézzük elő, miáltal lehetővé válik az, hogy az égési anyagot befecskendező szájesövön mozgó részek alkalmazását elkerüljük. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának két példaképem foganatosítási alakja van vázlatosan föltüntetve. A gépnek (1) égési kamrája vagy izzófeje a levegőt, -gázt, vagy gőzt bevezető (2) szá j csővel és az égési anyagot bebocsátó (3) szájcsővel van ellátva, mimellett az 1. ábra szerinti foganatosítási alaknál a (2) szájcső a (3) szájcsőben centrálisán van elr endezve. A (3) száj cső akként van kiképezve, hogy ha csupán égési anyagot bocsátunk be, azaz ha a (2) légszájcső el van zárva, az égési anyag két oldalra föcskendeztetik, amint az az 1. ábrán (4)-nél van szemléltetve. Ekkor az égési anyag az izzófejek fölső, legerősebben fölhevített részére csapódik, amelyet az indítás alkalmával esetleg egy lámpa segélyével hevítünk. Ilyen módon az indítás alkalmával és esetleg üres járásnál, vagy csekély terhelésnél járunk el. Nagyobb terhelésnél ellenben az (5) szelep nyitásával nyomólevegőt, nyomógázt, vagy gőzt bocsátunk be a (2) száj-