69448. lajstromszámú szabadalom • Belső elégésű erőgép

kívülről' és belülről való olajozása a kellő számú, sugaras elrendezésű és a dugattyú falát áttörő (88) olajcsotornákon, valamint a függőleges (89) csatornákon keresztül történik, mely utóbbiak a dugattyú alsó részének belső oldalán kiképezett (90) vályúba torkolnak. Ezen vályúba az olajat a görbített tengely olajtartójából a hajtórúd szórja. A dugattyú "belső oldala előnyösen, hullámosan van kiképezve, vagy pedig hűtőkarimákkal van ellátva. A szükséges gyújtásokat a.különböző robbanókamrákban a (91 és 92) gyújtófejek idézik elő, melyekből minden egyes robbanókamra részére előnyösen kettő van elrendezve. A jelen esetben, midőn két henger van alkalmazva és ezek szabályozására egy bebocsátó és tegy kibocsátószelep . szolgál, az egyik henger bebocsátó és kibocsátó nyílásai a másikétól egy válaszfal segélyével el vannak különítve. A 3—6. ábrák a különböző hengerek két szomszédos robbanókamrájához tartozó kibocsátónyílások és a kibocsátószelep közötti viszonylagos helyzeteket tüntetik föl a görbített tengely egy körülfordulata alatt. Ezeken az ábrákon az (a) nyílás azon hengerhez tartozik, melynek dugattyúja a szaggatott vonalakkal föltüntetett (x) forgattyúcsappal van összekötve. A 3. ábrán ezen forgattyú munkalöketének végéhez ért, a megfelelő fölső (a) kibocsátónyílás tehát nyitva van. A (4) ábra az (x) forgattyút fölfelé való mozgása közben egy negyed fordulattal elfordulva tünteti föl, midőn a megfelelő (a) nyílás még nyitva van és csak akkor záratik el teljesen, ha az (x) forgattyú egy további negyedfordulatot írt le, miként ez az 5. ábrán látható. Az (a) nyílás ezután, a görbített tengely másfélfordulata alatt zárva marad és az ezen görbített tengelyrésszel összekötött dugattyú a töltésnek megfelelő mennyiségű gázt szív be a robbanókamrába; a beszívott mennyiséget komprimálja és a robbanásig magábazárja, miként ez az ismert négyütemű erőgépek elvének megfelel. A 3—6. ábrákon látható alsó és a másik henger robbanókamrájához tartozó (b) nyílás a teljes vonallal föliüntetett (y) .forgattyú mozgása szerint tartatik nyitva és záratik el. így pl. a 3. ábrán az (y) forgattyú a munkalöketét végzi, miért is a megfelelő (b) kibocsátónyílás zárva van. A 4. ábrán föltüntetett helyzetnél az (y) forgattyú elérte munkalöketének végét és ekkor a szelep oly helyzetbe forog, hogy a megfelelő (b) kibocsátónyílást nyitja és ezen nyílás a megfelelő forgattyúnak közel félfordulata, azaz fölfelé való lökete alatt nyitva marad, miként ez az 5. ábrán látható; majd elzáratik és a forgattyúnak megközelítőleg másfél fordulata alatt zárva marad, míg a 6. ábrán föltüntetett helyzetből a körutat leírva az először említett helyzetbe kerül. A különböző robbanökamrák bebocsátónyílásait a bebocsátószelepek hasonló módon szabályozzák. A 7—10. ábrákon föltüntetet fölső (c) nyílás azon henger elégésikamrájához tartozik, melynek dugattyúja az (x) forgattyúval áll összeköttetésben. Ezen forgattyú a 7.. ábra szerint éppen a szívólöketet kezdi meg és a szelep a (c) nyílást éppen nyitni kezdi. A 8. ábra az (x) forgattyút szívólöketének közepén tünteti föl és a (c) nyílás teljesen nyitva van." A 9. ábra az (x) forgattyút a szívólöket befejezésének megfelelő helyzetben ábrázolja, mikor is a (c) nyílás elzáratik. A 10. ábrán az (x)' forgattyú. a kompressziólöket közepén látható, mikor a (c) nyílás még zárva van és zárva marad mindaddig, míg az (x) forgattyú ezen löketét befejezte; a munka- és kipuffogási löketek úgy folynak le, miként ez a négyütemű erőgépeknél ismeretes. A (d) nyílás nyitását és zárását az (y) forgattyú szabályozza. Ezen nyílás szabaddá lesz, ha az (y) forgattyú szívó löketét kezdi, miként ez a 8. ábrán látható és mindaddig nyitva marad, míg a forgattyú a szívólöketet befejezi, amint ezt a 9. és 10. ábrák mutatják. A (d) nyílás ezután elzáratik és mindaddig zárva marad, míg az (y) forgattyú a nyomólö-