69444. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű egyenáramú gép
a horgonycsévékben változik. Az áramnak azon áramkörbe való belépése és kilépése, mely egy csoport egységeit magában foglalja, mindig a jelzett egyenlő irányban marad. Ezen ábra úgy van föltüntetve, bogy az .elektromótorikus erőnek az egyes cséveegységekben való folyamata, mely cséveegységek az (U) kapcsolat által egymással össze vannak" kötve, az (M) mezőnek és a (41) kommutátornak valamely helyzete részére könnyen követhető, mely mező és kommutátor •synchronismusban mozognak. A kommutátor mechanikai tekintetben ellenállóképes dielektromos anyagból, pl. sajtolt masszából készült (41) hengerből áll. (S, S) a fémes kontaktusdarabokat vagy szegmenseket jelöli, melyek a (41) hengeren csavarok, orsók vagy mág megfelelő eszközök segélyével vannak megerősítve. (U, U) azon kapcsolódrótok, melyek az egyik szegmenst a másikkal összekötik, mint az az alábbiakban le van írva. A 4. egész 9. ábráik mindegyikében (a, b, c és d) a horgony cséveegységeit vázlatosan mutatják. (1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 és 8) ezen egységeknek a kommutátor tengelyével párhuzamos sorban elrendezett keféit jelölik. (33) és (34) a csoport végkeféi. (TI, T2) azon szorítóvezetékeket jelölik, melyek a (33) és (34) kefékhez ^vezetnek. Az 5. ábra az áram útját mutatja, ha az egységek egy csoportja az 1. ábra bal oldalán föltüntetett pólus alá érkezett. Ez a helyzet megfelel a (25) egész (32) kefék helyzetének az 1. ábrában és ez az út mindaddig tartatik fönn, amíg ezen csoport összes egységei a pólus alatt vannak. Mint azt az 1. ábra mutatja, a szegmensek sorainak néhánya hasonlóan lehet összekötve. Az 5. ábrában az áram (T2)-nél belép mindegyik csévén az elektromótorikus erő irányának megfelelő irányban áthalad és (Tl)-nél a csoportból kilép. Minthogy zárt egyenáramú csévékkel biró gépeknél egy cséveegység polaritásának megfordítása időnként a cséveegység irövidzárását idézi elő, ennekfolytán a jelen esetben a szükséghez képest az (U) összekötődarabokban ellenállások alkalmaztatnak, melyeket pl. a 4. ábrán (rl) és (r2) jelöl. Ezen ellenállásck értéke csekély lehet, különösen ha fordítópólusok vannak alkalmazva. Ezen rövidzárás periódusa alatt az áram útja a 4. ábrán a (d) cséveegységgel kapcsolatban van föltüntetve és ez a helyzet az 1. ábrán az (1—8) kefék helyzetével kapcsolatban ábrázoltatott. Magától értetődik, hogy a 4. ábrán rajzolt helyzet az 5. ábrán rajzolt helyzetet követi és a 6. ábrabeli helyzetet megelőzi. A 6. ábra a (d) cséveegységet megfordított polaritással mutatja, mert az (U) összekötődarabok az áramot ezen pillanatban a (34) kefétől a (7) keféhez vezetik és nem a (8) keféhez, mint az 5. ábrán. A (8) kefe a (6) kefével most sorozatosan van kapcsolva, az 5. ábrabeli, a (7) és (6) kefék közötti kapcsolat helyett. A többi cséveegységek megtartják korábbi kapcsolataikat. A sorozatos kapcsolás tehát a (d) cséveegységben még föntartatik, habár ellentétes mágneses polaritású mezőbe lépett át.. Ha a következő egység polaritása megfordíttatik, akkor a szegmensek összekötődarabjai az áram útját, megváltoztatják, mint azt a 7. ábra mutatja úgy, hogy most már a (c) egység is át van kapcsolva. Emellett figyelembe veendő, hogy a rövidzárás a 6. és 7. ábra szerinti helyzetek között történik, mimellett az (rl) és (r2) ellenállások az (5) és (6) kefékkel kapcsolatban működésbe kerülnek, mint ez azon szegmenssorban jeleztetett, mely azon sorra következik, mely az 1. ábra szerint az (1) egész (8) keféket tartalmazza. A 7. ábrából kitűnik, hogy az út a (8) kefétől a (c) cséveegység (5) keféjéhez a (6) és (4) keféken vezet át és ily módon az összes cséveegységek sorozatos kapcsolását föntartja. Ezután a (b) cséveegység polaritása megfordul és a kommutátor által a 8. ábrán rajzolt kapcsolatok állíttatnak elő. E szerint a (6) kefe a (b) cséveegység (3) keféjével és nem annak (4) keféjével van