69443. lajstromszámú szabadalom • Nyomásra és húzásra igénybevett elemek körülkötött betonból

tét, ill. hosszmetszetét és a D—D vonal mentén vett keresztmetszetét tüntetik föl.', Végül a 8. ábra nagyobb léptékben rajzolt metszet a 6. ábra C—C vonalában'. Az 1. és 2. ábra föltűn tette, ikét végén alátámasztandó tartó nyomott övében, pl. a megfelelő keresztmetszetű tömör öntöttvas (1) rudat tartalmazza, amely akár egy darabból állhat, akár pedig több darabból lehet összetéve. Ezt a tömör rudat ismert módon folytvasból vagy acélból való (2) tekercseléssel vagy egyes, a rudat körülfogó kengyelekkel látjuk el. Ennek a tekercselésnek, ill. a kengyeleknek a köztávolsága általában a törzsszabadalom adatai alapján határozandó meg. A tartó alsó övében a szokásos (18) húzott vasalást rendezzük el, amely abból ^ célból, hogy az egész vasalás betonburkolat nélkül is teherbíró vázat alkosson és így az állványozás a terhétől mentesítve és részben vagy egészben mellőzhető legyen, (19) végeinél az (1) nyomott vasalással valamely módon p. o. (21) csavarokkal össze van kötve. Hogy a váz kellő merev legyen, az (1) öntöttvas bettétől (20) toldatok nyúlnak le égészen a húzott övig, amelyek vagy egy darabból készülnek az (1) vasalással (1. az 1. ábrán balról), vagy ahhoz hozzá lehetnek illesztve (1. az 1. ábrán jobbról). Ezek a toldatok szintén körültekercselhetök (2) körülkötő vasakkal (1.'az 1. ábrán balról). Rendeltetésűik abban áll, hogy a húzott vasat megtámasszák és az erősen megterhelt építőelemekben előálló nagy nyírási feszültséget fölfogják. Ily módon a két vasfajtából saját terhét viselő vázat kapunk, amelynek a szükséghez képest bizonyos kezdeti 'feszültséget adhatunk. E végből csupán a (21) csavarokat kell a húzott vas végén erősebben meghúznunk. » A nyomott és húzott öv vasalását a maga egészében tekercseléssel vagy (22) kengyelekkel körülköthetjük a tartó szilárdságának növelése céljából. A 3. és 4. ábrák további példa gyanánt •egy rácsos tartó egy részét tüntetik föl, amelynek két övét magában véve ismert módon nyomott és húzott elemek kötik egymással össze. A (23) nyomott "elem az (1) öntöttvas rudat foglalja magában, amelyet a már leírt módon (2) körülikötő vasak vesznek körül úgy, hogy a beton be'töltése után körülkötött beton övezi körül. :A (24) húzott öv a szokásos (18) húzott vasakat foglalja magában, amelyéket, miként a rajzon, megfelelő közökben elrendezett (25) kengyelek foglalhatnak egybe. A két (1) és (18) vasalás itt is össze van kötve ismét abból a célból, hogy betonbúrkolat nélkül is teherbíró vázat kapjunk, amelyben, ha kívánatos, kezdeti feszültséget létesíthetünk. Az 5. ábrán látható példa olyan tartó, amely egy (26) tartóoszlophoz csatlakozik, tehát be van fogva, minek következtében pozitív és negatív nyomatékok I adódnak, amiért is az (1) öntöttvas vasalás az oszlopnál a tartó fölső övéből az alsóba, a -(18) húzott vasalás pedig megfordítva az alsó övből a fölsőbe megy át. A G. és 7. ábrák oly tartót tüntetnek föl, amelyben már maga az (1) öntöttvas vasalás rácsos' szerkezetű, míg a (18) húzott vasalás, úgy mint az 1. ábrán, a rácsszerkezet alsó végeihez támaszkodva, annak j végeihez van rögzítve és pedig akként, J hogy a húzott vas megfeszíthető, hogy a váznak kezdeti- feszültséget adhassunk. Ez a berendezés két (27) ékből áll (6. és 8. ábra), amelyek félköralakúak lehetnek, hogy a húzott vas végét köréjülk hajlíthassuk és (28) hurokká zárhassuk össze. A hurok meglazításának megakadályozására abba (31) éket illesztünk be, amely vagy csak a (32) kötésnél érvényesül vagy olyan hosszú, hogy egyfelől erre, másfelől az ellenágyazatra támaszkodik. A két éket (29) csavar köti egymással össze és rézsútos (33) fölületek mentén a tartóhoz képest harántirányban egymástól távolíthatók vagy egymáshoz közelíthetők, minek révén a húzott vasak megfeszíthetek vagy utánaereszthetők. A megrajzolt ki-I viteli példa szerint a rézsútos fölületek a nyomott vasalás oldalsó (30) kiugrásain