69440. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olyan testek előállítására, amelyek nagy részben grafithoz hasonló szénből állnak

lasztani, hogy a burkoló szén térfogata' a wolfrám térfogatának kb. 50—200-szorosa, súlya tehát kb. 10-szerese a wolfráménaK,,' Az így kapott testet azután elektromos kemencébe tesszük és itt, kívülről való me|e^v gítéssel, melyet közvetlen ellenállási mfe1 legítéssel elősegíthetünk, pl. 300—3500' C-ra melegítjüjr, miközben a hőfo|co% optikai pyrométerrel éllenőrizhetjük. ?Néhány percig, (pl. V, óráig) való melegítés elegendő, hogy kb. 0*3 mm. összkerésztmetszetű szálaknál a reakció végbemenjen. Vastagabb szálaknál, vagy rudaknál általában hosszabb ideig kell a melegítést folytatni. Minthogy többféle szempontból, műszaki nehézségekkel járhat, hogy a kemencét hosszabb ideig ilyen magas hőfokokon tartsuk, előnyösebb lehet a melegítést nem egyetlen munkafolyamatban végezni, hanem egyszer, vagy többször megszakítani, hogy a kemencének alkalma j legyen ismét kihűlni. A melegítés a levegő elzárásával, legcélszerűbben .széncsőben történhetik, melyet szén vesz körül. A melegítésnél ekkor valószínűleg indifferens szénoxid-atmoszféra képződik a kemencében. Általában megkönnyíthető az eljárás azzal, hogy nem, vagy legalább is nem kizárólag már készen keletkezett grafitból indulunk ki, hanem nem grafitozott szenet használunk. Minthogy előfordulhat, hogy a melegítő művelettel kapott massza nem teljesen egyenletes, preparáló eljáráshoz hasonló módon, ezt követő ismételt melegítéssel, az egyenlőtlenségeket meg lehet szüntetni. A testek sűrűségében és struktúrájában mutatkozó egyenlőtlenségek azonban ezen a módon meg nem szüntethetők. Ellenben igen magas nyomással, melyet vagy a melegítés közben, vagy pedig a melegítés utáin alkalmazunk, igen nagy egyenletességű és mechanikai ellenállóképességű testeket kaphatunk. Melegítés közben a nyomást, legegyszerűbb módon, úgy hozzuk létre, hogy a melegítést nyomóedényben | végezzük, melynek megfigyelő ablaka van. Ekkor néhány 100 atmoszféra nyomásig i mehetünk és egyszersmind elérjük azt az előnyt, hogy a melegítéssel, a szén magasabb elgőzölgési pontjának (hőfokának) .megfelelően, tovább mehetünk, mint különben mehetnénk. A melegítés után nyomással való kezeléshez általában szükséges, hogy alkalmas formákat használjunk, melyekbe a testek beágyazhatok. Ezért mindenekelőtt olyan testeket fogunk előállítani, melyekhez jól illő sujtoló formákat kaphatunk, tehát pl. hengeres, vagy prizmatikus rudakat és efféléket. Igen magas nyomás alkalmazásával a testek általában deformálhatok és nagy egyenletességü és kitűnő mechanikai tulajdonságokkal biró testekké alakíthatók át. Sőt kalapálással, hengereléssel és effélével való mechanikai megmunkálásuk is végezhető a massza megfe[ lelő óvatos kezelése esetén. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás olyan testek előállítására, melyek nagy részben grafithoz hasonló szénből állanak, azáltal jellemezve, hogy szénből és valamely fémből, vagy fémvegyületből való testet, légelzárás mellett, úgy melegítünk, hogy hidegen hajlítható és deformálható massza keletkezzék. 2. Az 1. pontban igényelt eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy wolfrámfémből való szálra, vagy I rúdra szenet preparálunk föl, mire a testet elektromos kemencében addig melegítjük a wolfrám olvadási pontjának közelében lévő főfokra, vagy ezen túl, míg bizonyos fokig hajlékony és deíormálható egyenletes massza képződött. 3. Áz 1. pontben igényelt eljárás foganatosítási móaj^ azáltal jellemezve, hogy a melegítéssel lopott testet magas nyomás alkalmazásául, vagy mechanikai megmunkálással to -ibb tömörítjük és homogénné tesszük. • \ ballas RÉSZVÉNYTÁIWA8Á0 NYOMDÁM budapesten