69412. lajstromszámú szabadalom • Villamos áramátalakítókészülék

- 3 -•összekötő harántrésze esetleg a (J) nyílással bírhat, a sark-toldatoknak telítésig Való mágnesezése céljából. Míg az 1. ábra szerinti foganatosítási alaknál a (B) horgony sarkítása tisztán mágneses úton történik, itt a (B) horgonyt a (B') tekercsek sarkítják, amelyeket a (G) telep, vagy valamely más egyenáramú áramforrás állandóan, vagy csak üzem közben táplál. A sarkítás mindkét említett módja valamennyi foganatosítási alaknál tetszés szerint használható. Ezen foganatosítási alak egyébként ugy anazon kapcsolással és működési móddal bír, mint az első. A 3. ábra szerinti (A) vasmag, amelyen a vezetékek ismét az 1. ábra szerinti elrendezésben képzelendők el, külön (K) járommal van ellálva. A közte és a vasmag között lévő illesztési közök folytán az utóbbiakon szóródási mező keletkezik, mely a (B) horgonyt mozgatja. Ezen szóródási mező szabályozhatóvá tétele céljából, a (K) járom egészen vagy részben kicserélhetően van kiképezve úgy, -hogy pl. magasabb jármot alacsonyabbal lehet kicserélni, vagy fordítva. Minthogy a (K) járom éppen úgy, mint az (A) vasmag a mágnesezés munkájának csökkentése céljából egyes lemezekből áll, a szóródási mező azáltal is szabályozható, hegy a járom egyes vaslemezeit nem mágnesezhető lemezekkel cseréljük ki, vagy az egyes járomlemezek részeit eltávolítjuk. Az áramátalakító készülék vaskörét a találmány szerint akként javítjuk, Hogy a horgonyt mozgató szóródási mező a készülékhez vezetett áram feszültségének ingadozásai esetén is föntartássék. Ezen célból, pl. a pólusok h'arántmetszetét akként szabjuk meg, hogy azok már az előforduló legalacsonyabb feszültségnél Is > telítésig legyenek mágnesezve. Vagy pedig a horgonyt, ha az saját tekerccsel bír (2. ábra), ezen tekercs segélyével telíthetjük ügy, hogy gyöngített szóródási mezővel is kielégítő együttműködés jön létre. Esetleg mindkét módszert égyidefűleg alkalmazzuk. Ezen telítés különösen akkor fontos, ha az áramátalakító készülék egyenáram előállítására szolgál, mivel ekkor a telítés azt eredményezi, hogy a horgony a készülékhez vezetett váltóáram félhullámaival azonos fázisú lengéseket végez még akkor is, ha annak feszültsége ingadozik. Nem azonos fázisú lengések esetén a horgonykontaktusokon szikrák keletkeznének ky találmány tárgyát tévő készülék egjyik vagy másik foganatosítási alakjár nak használatánál egyenáramnak nagy frekvenciájú váltóárammá való átalakítására, nevezetesen olyanná, amilyen a drótnélküli jeladáshoz szükséges, csak az indítási periódusban, yagyis akkor, amikor a horgony még nem leng a szükséges, állandó sebességgel, léphetnek föl esetleg zavarok, minthogy az (A) vasmag ekkor erősebben mágneseztetik, mint normális munka közben,. Ezen zavarok a kontaktusokon föllépő erős szikrák alakjában jelentkeznek, amelyek behatására a kontaktus könnyen ég el. Ezen hátrány megszüntetésére a vasmagot és esetleg a jármot alkotó vaslemezeket, oly vékony levegő-, lakk-, papir-, vagy másefféle réteggel válaszjuk el egymástól, hogy a megindítás! periódus alatt, a jóval erősebb mágnesezés folytán aránylag nagyfeszültségű örvénylő áramok az egyes vaslemezek között, az izoláló rétegeken áthaladnak, ezáltal rövidre záródhatnak és így csillapító hatást fejtenek ki. Ilyen vasmag vagy járom tehát a kezdeti periódusban ioly módon működik, mintha nem állana több részből. A 4. ábra szerinti foganatosítási alaknál az (E, El) egyenáramú tekercseket egy vagy több egymás után kapcsolt (L) kondenzátor hidalja át, melyeknek kapacitása akkora, hogy az egyenáramkörökben a fázis-utánsietés, amely egyébbként az (E, El) tekercsek önindukciója folytán föllépne, közelítőleg kiegyenlíttetik, sőt elősietéssé alakul át. Ha egyenáramnak alacsony frekvenciájú váltóárammá való átalakításáról