69405. lajstromszámú szabadalom • Készülék főleg gyógyfolyadékoknak száraz vagy többé-kevésbé nedves elporlasztására

megfelelő tartók útján vannak összekötve, a megfelelő szilárdság elérése céljából és a szívó fúvókák pontos helyzetének biztosítására a nyomó fúvókákkal szemben. A ködnedvesség fokának beállítása céljából az (f) védőcső az (il) dugaszban forgathatóan van elrendezve és a recés (f3) karimával van kiképezve, mely kényelmes megfogást tesz lehetővé; emellett a védőcsővel együtt a belé ágyazott porlasztó is kilendül úgy, hogy az utóbbi a védőcső (fl) és (f2) nyílásain át a belélegző késiül ék (a) golyóiba és megfelelő beállítása esetén közvetlenül a (bl) és (b2) toldatok egyikén léphet ki. Utóbbi esetben az illető toldaton kilépő köd nedves lesz, míg a másik köd, amely a golyó belső falára ütközve folyadékcsöppektől megszabadíttatott, az (al) nyakon át a másik golyóba lép és a nedves köddel együtt a (bl) vagy (b2) toldatok egyikéből áramlik ki. Az alsó porlasztó (hl) szívó csövecskéje az (a2) folyadékgolyóba mélyebben nyúl le, mint a fölső porlasztó (h2) szállító csövecskéje. Ha tehát az (a2) golyóba különböző fajsúlyú folyadékot töltünk, akkor a nehezebb folyadék tükrét, pl. a sós vizét (ul)-nél állítjuk be (1. ábra), föléje pedig a könnyebb fajsúlyú folyadék rakódik az (u2) vonalig úgy, hogy a (h2) szállító csövecske könnyebb folyadékot (pl. eukalyptus-olajai, vagy hasonlót) szívhat föl, a (hl) szállító csövecske pedig csupán a nehezebb folyadékot szállíthatja, melyet sokkal csekélyebb magasságra kell emelnie, mint a (h2) csövecskének a könnyebb folyadékot. A különböző nehéz folyadékokból álló köd kívánt összetételének megfelelően célszerűen a (hl) és (h2) csövecskék bemerülési mélységét egymáshoz viszonyítva megváltoztathatóan képezzük ki, pl. teleskópszerűen az alsó végük fölé tolt segédcsövek által, oly célból, hogy ily módon szükség esetén a rövid (hl) szívócsövecskével a könnyebb és a (h2) szívócsövecskével a nehezebb folyadékot lényegesen kevesebb mértékben porlaszthassuk, mint a könnyebb folyadékot. Hogy a különböző folyadékok rétegezése megmaradjon, az (f) védőcső alsó részében egy vagy több (f3') hasítékot alkalmazunk, melyeken át az (a2) golyó és az (f) védőcső folyadékjai egymással közvetlenül össze vannak kötve. A 2. ábrán föltüntetett kiviteli példában az (f) védőcső a porlasztóval együtt áz (il) dugó útján az (13) dugó segélyével a belélegző készülék (a3) nyakában megerősített (o) csőbe forgathatóan van beillesztve; az (o) cső a (bl) és (b2) kilépési toldatokkal szemben a köd számára szolgáló (ol) és (o2) kilépési nyílásokkal van ellátva és alul a zárt folyadéktartály gyanánt szolgáló (o3) golyóban végződik. A belélegző készülék alsó (a) golyója a fűtőanyagtartállyal össze van kötve és mindkét tér a belső (r) fal által képezett hőszigetelő védőköpennyel van fölszerelve, melynek esetleg evakuált légtere a belső és a külső fal között elrendezett bordák által van biztosítva, abban az esetben, ha a (b2) és a (dl) és (d2) toldatok kilépési nyílásai, vagy az utóbbiak maguk ezen célra nem elegendők. Az alsó, pl. célszerűen csonkakúpalakú (a2) tartány, melynek fölállítása céljából épúgy, mint az előbb leírt kiviteli alakban, a (d) tartánynak alul síknak kell lennie, az (a) golyó terétől részben az (rl) tartóperem útján lehet elválasztva, mélynél; furatán az (o) Cső( o3) golyója vezethető be, mimellett az (rl) perem furatának tömítése célszerűen az (o) csőre föltolt (s) gumigyűrű vagy hasonló által eszközölhető. Az (a) golyónak az (o) csövet körülvevő belső terét adott esetben hő-' szigetelő anyaggal, pl. izlandi mohával vagy hasonlóval tölthetjük ki. A (b2) kilépő toldat, melyet többé-kevésbbé tömítve vezetünk az (a) golyó kettős köpenyén át a szabadba, a (b3) gyűrűs toldattal van ellátva, melyben (o) cső a (q) gumikarmantyú vagy efféle útján van rögzítve és pedig oly módon, hogy az