69403. lajstromszámú szabadalom • Vasból való védőburkolat réznek és rézötvözetnek a tengervíz pusztító hatása ellen való védelmére

Megjelent 1916. évi junius hó 10-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI gjjff

l HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 6940B. szám. XVI/c. OSZTÁLY. Vasból való védőburkolat réznek és rézötvözeteknek a tengervíz pusztító hatása ellen való védelmére. C. G. TIETZENS EIDAM CÉG BAUTZENBEN. A bejelentés napja 1915 április hó 8'ika. Elsőbbsége 1914 junius hó 13-ika. Ismeretes, hogy a vas jó védőanyag a 1 réznek és a rézötvözeteknek a tengervíz : pusztító hatása ellen való védelmére. A • vasat emellett vasspirálisok, dróthálók és efféle drótidomok alakjában alkalmazzák, ! melyeket, jól vezető kapcsolat létesítésére, szorosan fektetnek rá a védendő fölületekre. A keletkező elektrolytikus hatás következtében a vas vasoxydot választ ki nagy mértékben és rövid idő múlva vasoxydréteg képződik a rézfölületen, mely e fölületet szigeteli és így íinnak védőréteg gyanánt szolgál, (v. ö. Zeitschrift des Vereins deutscher Ingenieure, 1905. évfolyam 735. lap). A vasspirálisok, dróthálók és egyéb <Irótidomok azonban nem köthetők teljesen szilárdan össze a védendő fölülettel; csővezetékeknél tetemesen csökkentik a .szabad átáramlási keresztmetszetet, csak helyileg védenek, nehezen helyezhetők be a csőbe és cserélhetők ki és, nagyobb darabokba való széttöredezésükkel, az elzáró szerveket eltömik úgy, hogy az üzembiztonságot veszélyeztetik. Ha ezek a letöredezett darabok a gépbe jutnak, jelentékeny sérüléseket okozihatnak abban, (v. ö. Marine-Rundschau, 1912. évi július 1 havi füzet 926. lap). A dróthálók és az : efféle drótidomok ugyan a védendő fölüj letek egyenletesebb befödését teszik lehej tővé, mint a drótspirálisok, könnyen el! tolódó tekervényeikkel, ezzel szemben azonban nem használhatók általánosan, pl. nem csőkanyarulatoknál és hajlásoknál. A jelen találmány az eddigi, vasból való védőburkolat mindezen hátrányait azáltal szünteti meg, hogy a vasból való védőburkolatot itt, finom vasreszelék, vagy vas-, ill. acélforgács alakjában, lehetőleg egyenletesen szétosztva visszük föl a védendő lézfölületre és ezzel, alkalmas módon, szilárdan összekötjük. A finom vasreszelék ezen fölvitele fölhengereléssel, vagy fölsajtolással történhetik. Az eljárás igen könnyen foganatosítható és mindenekelőtt lehetővé teszi, hogy az egész védendő fölületet egyenletesen hozzuk érintkezésbe a védőanyaggal. Minthogy a behengerelt vasforgácsok az oxydálásnak nagy fölületet nyújtanak, ezért az egész fölületen egyenletes vastagságú oxydréteg képződik és helyi egyenlőtlenségek elkerültetnek. Azonkívül ez a réteg semmiképen sem befolyásolja a szabad