69375. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elhasznált papiros szétfoszlatására és a nyomdafestéktől való megtisztítására

hozzáadásán kívül. Újságpapír földolgozásánál a kimosott pép a foszlatott fa és fehérítetlen szulfit keverékének színéhez hasonló sárga színű lesz. A papíranyagnak a fönti módon való kimosásával a foszlatás és festékmentesítés művelete be van fejezve. Az anyagot azután Jordan-gépen vezetjük át végül a papirgépbe vihetjük. A kapott pépből kitűnő könyvpapirt lehet kapni minden új anyag hozzáadása nélkül, ámbár a papírgyári iparban néha célszerű csekély százalék új anyagot hozzáadni. Újságpapír földolgozásánál a találmány szerinti eljárás ugyancsak a leírt módon haj tátik végre. Az újságpapirpép a leírt módon való redukálás és vízzel való kimosás után lényegileg ugyanolyan színű, mint a foszlatott fa és fehérítetlen szulfit keveréke. Az újságpapír anyagában a foszlatott fa és fehérítetlen szulfit ' aránya rendszerint olyan, hogy 75% faanyag esik 25% szulfitra. A jelen eljárás útján kapott újságpapirpép színét, amely, mint említve, lényegileg azonos a faanyag és fehérítetlen szufit színével, újságpapír • gyártása esetén ugyanúgy javítjuk meg, mint a faanyag és szufit színét, nevezetesen kék és vörös festékkel és bizonyos mértékben anyagnak, mint töltőanyagnak alkalmazásával. A regenerált gönyv-, folyóirat- és újságpapiranyagból készült papir kiváló színű, erősségű és külsejű. A visszakapott rostanyag csaknem teljesen olyan papírrá dolgozható föl, mint amilyenből a rostok származtak. Az eljárással kapott újságpapirpépből készült lényegileg ugyanolyan erős, mint az eredeti papir, ameíyből a rostok viszszaszereztettek. A végzett kísérletek azt mutatták, hogy 1 kg. könyvpapirból kb. 0.8 kg. pép kapható vissza, ami 80% nyeredéknek és 20% veszteségnek felel meg. Másfelől 1 kg. újságpapírból kb.,0.875 kg. fölhasználható pépet lehet előállítani, tehát a nyeredék 87?í>%, a veszteség pedig 12!*5%Ezek az eredmények egészén elfogadhatók és azt mutatják, hogy rostban alig valami, vagy semmi veszteség sem lép föl a szétfoszlatási .és tisztítási művelet folyamán, hanem a veszteséget főként a papírhoz fölhasznált töltőanyag, festék és enyv okozza. Megjegyzendő, hogy az alsó szívócső, amelyben a propellerek járnak, aránylag csekély átmérővel bír a gép többi részeihez képest. Az ilyen szűk szívócső alkalmazásával hajtóerőben nagy megtakarítás. érhető el és amellett az összes anyag biztosan a propellerek hatáskörébe hozható. Míg egyfelől az eljárás úgy hajthátö végre, hogy a nyomtatott papirt először megpuhítás céljából a töltőedénybe helyezzük és azután a leírt foszlatógépbe öntjük, addig másfelől úgy is eljárhatunk, hogy a papirt száraz állapotban közvetlenül a foszlatógépbe való helyezés előtt fölaprítni ámbár a darabokra való tépés is elegendő és a papir ilyen állapotban isa gépbe helyezhető. Előnyösnek mutatkozott a szívócsőben egynél több propellernek alkalmazása. Minthogy pedig az első propellert elhagyó víz örvénylő mozgással bír, amelynek szögsebessége ugyan a propeller szögsebességénél kisebb, célszerű a második propellert az elsőnél nagyobb emelkedéssel szerkeszteni, hogy ez utóbbi szárnyai és a víz közötti viszonylagos szögsebesség nagyjából ugyanaz maradjon. A lapos szárnyakkal végzett kísérletek azt a véleményt igazolják, hogy az ilyen szárnyaknak aránylag vékonyaknak és keskenyeknek kell lenniök, hogy a vizet miniéi kisebb mértékben hozzák örvénylő mozgásba. Más szavakkal, a szárnyaknak olyan vékonyaknak kell lenniök, hogy a víz viszonylagos tehetetlenséggel bírhasson a szárnyak gyors mozgása közben. Az ilyen szárnyak teljesen mentesek lehetnek attól a törekvéstől, hogy az anyagot előre hajtsák, miért is ezen művelet végzéséhez szivattyút vagy más ismeretes ké-