69372. lajstromszámú szabadalom • Villamos vasúti rendszer

tekercseléseket látja el árammal. Az áram, melyet a sokszoros kapcsolóba a (g) kábelek valamelyike vezet, a kapcsoló által megosztatik úgy, hogy az áram fele a kapcsoló hat baloldali egységén és az áram másik fele a kapcsoló hat jobboldali egységén halad keresztül. Ügy az áramfordítótól a sokszoros kapcsolóhoz menő (g) vezétőkábelek, mint a sokszoros kapcsoló és a fegyverzettekercselések között alkalmazott (f3) és (f4) kábelek bizonyos számú drótból állnak és pedig a (g, f3, f4) kábelek mindegyike négy drótot tartalmaz. A sokszoros kapcsoló kontaktusai úgy vannak elrendezve, hogy mindegyik (f3, f4) kábel négy drótja a (g) kábel drótjaival vagy párhuzamosan vagy kompound, vagy sorba kapcsolható, mi mellett a drótok kapcsolási módja a sokszoros kapcsoló mozgatható (kl) kontaktusainak helyzetétől függ. A sokszoros kapcsoló mozgatható (kl) kontaktusait a (k2) sin tartja (6. és 7. ábra). Ez a sin szigetelő anyagból áll és a (k3) szánon van elrendezve, mely a kocsihoz képest hosszirányban és a kapcsoló táblájához képest haránitirányban tolható el. Az eltolást a (k5) rudak és a (k6) forgattyúkarok útján létesítjük, melyek a kocsi végein lévő vezetőállásokról a (k7) kéziemelök útján működtethetők. A kocsivezető tehát a kontaktusokat megfelelően eltolhatja, bárhol áll is. Föltesszük, hogy a kapcsolókontaktusoknak a 16. és 19. ábrán fölüntetett helyzete az a helyzet, amelyben a (g, f3 és f4) drótok sokszoros kapcsolásban állnak. Az áram a nyilakkal megjelölt (g) drótokon a nyilak irányában áramlik át. A 16. ábra szerint tehát az áram a sokszoros kapcsoló alsó része felé halad és itt elosztatik, amennyiben az áram egyik féle a hat baloldali kapcsolóegység (f3) drótjaihoz halad, míg az áram másik fele a (g2) összekötődróthoz vezettetik, mely az áramot az (f4) drótokban valö elosztás céljából a kapcsolótábla jobboldali hat egysegéhez vezeti (16. és 19. ábra). A baloldali első kapcsolóegységekből az áram az (f) kocsifegyverzet (f3) kábelének öszszes vezetékein áthalad és azután ugyanazon kapcsolóegység illető kontaktusaihoz tér vissza. Utóbbi kontaktusoktól a (gl) összekötődrót a baloldalról számított második kapcsoló egység megfelelő kontaktusaihoz vezet és az áram ily módon a hat (f3) tekercselésen és hat kapcsolóegységen sorba átvezéttetik. Végül az áram a (g3)-vezetékhez halad és innen a (g) kábelbe tér vissza. A áran> másik fele, melyet a (gl) összekötő vezeték a jobboldali kapcsolóegységekhez vezetett, ezen egységek megfelelő kontaktusain, az összes (f4) tekercseléseken és sorba a különböző kapcsolóegységeken áthalad és végül innen is a (g3) összekötő vezetékhez vezettetik, mely a (g) .kábellel áll összeköttetésben. Ha tehát a mozgatható (kl) kontaktusok a 16. és 19. ábrán föltüntetett helyzetben vannak, akkor a (g, f3, f4) kábelek mindegyikében a négy vezeték párhuzamos kapcsolásban áll. Ezen esetben tehát a hozzávezető áramkör árama számára a maximális keresztmetszetű vezető áll rendelkezésre, míg a fegyverzeten az ampermenetek száma minimális. Ez az állandó áram ezen vezetéken minimális feszültséggél vezettetik át. A 15. és 16. ábrán látható sémára vonatkozólag megjegyzendő, hogy az (f3) és (f4) kábeleknek két-két szomszédos (fl) pólussarú között a fegyverzet (f) magján két-két menetük van; minthogy pedig mindegyik kábel. négy drótot tartalmaz, ezen két kábelt'ekercselés nyolc csévéből áll. A 19. ábrából látható, hogy miképen fekszik minden kábel négy drótja párhuzamos kapcsolásban mindaddig, amíg a sokszoros kapcsoló a föltüntetett állásban Van. A megfelelő ampérmenetszám tehát ezen elrendezésből adódik ki és minthogy a drótok ellenállása ugyanaz, mindegyik menet az áram negyedrészét vezeti. A sokszoros kapcsolónak a 19. és 16. ábrán látható helyzetéinél a-mozgatható kontaktusok köaéphelyzetükből csak egy