69361. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű kompound égési erőgép
- 2 van elégítve ama követelmény, hogy az öblítőlevegő térfogata kisebb legyen az expanziótérfogatuál. Az alábbiakban az egyes folyamatok ismertetésénél, Diesel-gépet tételeztünk föl. A gép munkamódját a 2., 3. és 4. ábrákon föltüntetett forgattyúálások alapján ismertetjük, melyek sorjában az (A) magas-, az (E) alacsonynyomású munkahengerre és az öblítőszivattyúhengerre (az (E) henger fölső részére) vonatkoznak. Induljunk ki az (A) henger dugattyújának fölső holtpontjából (u, 2. ábra). A dugattyú mögött ekkor magasnyomású, a tüzelőanyag gyújtási hőfokán túl hevített levegő foglal helyet. A dugattyú előremozgásának első részében (u-tól v-ig) a tüzelőanyagtüszelepen át (a (c) dugattyú hatása alatt) tüzelőanyag áramlik1 be szétporlasztott állapotban és elég, míg a dugattyú továbbhaladása közben (v-től w-ig) a forró feszült gázok expandálnak és a dugattyúmozgás utolsó részében, valamint a visszamozgás első részében (w-től x-ig) a szabaddá tett (d) kiáramló hasítékokon át a részben kitágult gázok az (E) alacsonynyomású hengerbe áramlanak át, míg egyidejűleg a (b) öblítőszelepen át friss öblítőlevegő áramlik be a (H) előkamrából az (A) hengerbe. Ez a levegő a dugattyú további visszafelé haladása közben (x-től u-ig), ismét sűríttetik, mire a müvelet újból megismétlődik. Az (E) alacsonynyomású hengerben, ill. ennek alsó részében végbemenő folyamatokat a 3. ábra tünteti föl. Ha e henger forgattyúja a (5) öblítőszög felével elősiet az (A) magasnyomású henger forgattyújához képest, akkor a (W) forgatytyúállásnál, tehát az öblítés kezdetén, az alsó holtpontjában (w-nél) áll. A dugattyú ölfelé haladásakor a (8) öblítőszögnek megfelelően (tehát w-től x-ig) az (A) henger részben kitágult gázai áramlanak be az (E) hengerbe, azután (x-től y-ig) az expanzió megy végbe, végül pedig (y-tól w-ig) a kiömlés a nyitott (i) szelepen át. Ezután újból megismétlődik e folyamat. Ugyanezen (E) henger fölső részében, mely az öblítőlevegőt sűríteni van hivatva, a folyamatok a 4. ábra szerint úgy mennek végbe, hogy az alsó (w) holtponttól a (z) pontig a tiszta levegő sűríttetik, a (z) ponttól a fölső (y) holtpontig pedig e levegő, az önműködően nyíló (g) szelepen át, a (H) előkamrába tolódik be és hogy a dugattyú visszafelé mozgása közben, tehát (y)-tól (w)-ig friss levegő szivatik ismét be. Természetes, hogy a rajzolt vezérlőszervek helyett más módon kiképezett és vezérelt szervek is használhatók. így pl. főleg a részben kitágult gázoknak egyik hengerből a másikba való átáramlására a (d) hasítékok helyett szelepek, az öblítőlevegő beáramlására a szelepek helyett tolattyúk, vagy hasítékok rendezhetők el a hengerben. A gép gyakorlati foganatosításánál az (A) magasnyomású hengernek célszerűen nagyobb dugattyúlöketet aduink, mint az (E) alacsonynyomású hengernek. Kiadódik ez egyrészt abból a követelményből, hogy mindkét forgattyú lehetőleg egyenlően legyen megterhelve és másrészt annak a lehetetlenségéből, hogy a munkát a két hengerre egyenletesen osszuk el. Ha ugyanis az öblítőnyomással célszerű határok közt akarjuk magunkat tartani és a gázokat az (A) hengerből neim akarjuk nagyon forrón az (E) hengerbe átáramolni engedni, az (A) hengerben jóval nagyobb teljesítményt kapunk, mint az (E) hengerben. Ha most a nagyobb teljesítmény dacára a forgattyúcsapon az (A) hengerben ugyanazon középnyomást akarjuk kapni, mint az (E) hengerben, aikkor megfelelően hosszabb forgattyúkart kell választanunk az (A) henger számára. Ekkor egyszersmind azt az előnyt érjük el, hogy a (d) átöimlő hasítékot az (A) és (E) hengerek közt görbítés nélkül képezhetjük ki és emellett a két henger fölső karimáit egy síkba helyezhetjük. Az la. ábrán föltüntetett oldalnézet e két, különböző hosszúságú forgattyúkart (az (A) henger (x) és az (E) henger (y) forgattyúkarját) fölismerhetővé teszi. Az
