69318. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás és hengerfej elégési erőgépekhez

nek rétegeződése nem zavartatik. Ha ugyanis ez megtörténnék és a tüzelőanyaggal együtt friss levegő is jutna a süveg falához, a tüzelőanyag túlkorán meggy úladhatna és a süveg nagyon erős izzásba jönne, ami nagyoíi káros. A süvegnek csak annyira kell fölmelegednie, hogy a tüzelőanyagnak nem ad át több meleget, mint amennyi a kompressziólöket végén a gyújtáshoz okvetlenül szükséges. Az égési periódus alatt a süvegnek átadott meleget egyrészt a hősugárzás és hőelvezetés hidegebb géprészekhez, másrészt azonban a már a kívánt állapotban, lévő tüzelőanyagködnek való melegátadás emészti föl, ami által a tüzelőanyagköd az elégésre előkészíttetik. Annak elérésére, liogy ennél a hőkicserélődésnél a süveg az alkalmazott tüzelőanyagnak megfelelő hőfokú legyen, így tehát sötétvörös maradjon, szükséges, hogy a süvegnek méreteit megfelelően megszabjuk. A gyújtás akkor áll be, ha a süvegnek tere az egész tüzelőanyag töltéssel megtelt és a tüzelőanyag meleghozzávezetés által az elégéshez teljesen egyenletesen előkészítve, friss levegővel keveredni kezd. A gépnek üres járatánál vagy kisebb terhelésénél ennek a berendezésnek az a hátránya, hogy az elégési periódus alatt a süvegnek átadott melegmennyiség már nem elégséges ahhoz, hogy a süveg által az előkészítendő tüzelőanyagnak átadandó meleget, valamint a vezetés és sugárzás okozta-melegveszteséget pótolja. Ennek á megakadályozására a (d) elégési térnek le nem hűtött részéről az (f) válaszfal a (d) elégési térrel csak egy szűk (h) nyíláson át közlekedő (i) teret különíti el, melyet a tüzelőanyagköd nem tölt meg. (k*) a süvegfalat borító égéstermékek rétegének határát mutatja a gépnek csekély megterhelésénél. Kis terhelésnél' fellát az (f) válaszfallal kevés friss levegő jön érintkezésbe úgy, hogy tehát közvetlen közelében élégés és metógfejiődés megy végbe, ami a válaszfalnak fölmelegítésévél jár. E mellett a forró égéstermékek* áz; (i) térbe az (f) válaszfal mögé jutnak és az (i) térnek falait fölmelegítik, melyek azonban a belövelt tüzelőanyagnak, mivel azzal nem érintkeznek, meleget nem adnak át. A gépnek nagyobb terhelésénél az égéstermékeknek a süvegfal melletti (k) rétege vastagabb úgy, hogy a válaszfal közvetlen közelében égés nincsen, mivel a válaszfal ekkor az égéstermékelv által megtöltött térben fekszik. Ebben az esetben tehát a válaszfal nem melegedhet meg túlságosain. Az (1) tüzelőanyag-fúvókia közel centrálisán van ez égési térben alkalmazva,, miért is a tüzelőanyagköd a le nem hűtött süvegben közel egyenletesen oszlik el. A találmány lényegét' természetesen nem érinti, ha a föltüritetett kiviteli alaknak egyes részeit kissé meg is változtatjuk, pl. ha az összekötő csatorna nem kúpos tölcsér, hanem gömbtölcsér alakú. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Üzemeljárás elégési erőgépekhez, azáltal jellemezve, hogy a kompressziótér falait, melyek felé a tüzelőanyagot belöveljük, egy szigetelőrétegnek égéstermékekből való képzése, vagy szabályozhátóan hozzávezetett hűtőanyagokkal oly hőfokon tartjuk meg, hogy a tüzelőanyag sem csöppek alakjában le nem csapódik, sem pedig idő előtt el nem gőzölög vagy föl nem bomlik. 2. Az 1. alatt igényelt eljárásnak megfelelő kompressziótér egy kiviteli alakja* azáltal jellemezve, .hogy iaz (a) hengerrel közlekedő (b) összekötőcsatornája a henger felé szűkülő tölcsér alakjával bír, melynek (c) nyaka szűk, oly célból, hogy a (d) kompressziótémek kiöblítését megakadályozzuk és a kompressziólöketnél az égéstermékekből a falak mellett szigetelőréteg képződjék. 3. Az 1. alatt igényelt eljárásnak megfelelő kompressziótér egy kiviteli alakja, "' azáltal jellemezve, hogy a hengerfői elfordított része nincsen állandóan hűtve, á tüzelÖanyagfúvóká pedig közel centrikusán, vagyis úgy van elrendezve, hogy a nem hűtött süveg által bezárt teret közel egészén tüzelőiáttyág-