69306. lajstromszámú szabadalom • Összeadó- vagy számológép

- 5 -kekre az (El) napkerék által átvitt mozgás kiegészíti úgy, hogy a számkerék egy lépéssel tovább forgatta tik, mint közvetlenül a gép működtető szerkezete által, en-. nek folytán az átvitel megtörténik, dacára, hogy a.(B) számkerék még mozgásban van akkor, amikor az (A) számkerék egy fordulatot befejezett és az átvivő szerkezetnek rúgóhatás alatt álló emelőit az átvitel létesítésére ugyanúgy, mint az ismert elrendezésnél, szabadon bocsátja. Az (E2) fogaskerék agyán a fogakkal ellátott (Q) kilincskerék megerősítve (2., 3., 5., 6. és 7. ábra), mellyel a rúgóhatás alatt álló (R) zárókilincs kapcsolódik és a részek visszafeléforgását meggátolja. Az ezen ábrák alapját képező kivitelnél még az (S) ütköző van elrendezve, mely *a (B) számkerék (Bl) fogaskerekének fogaival kapcsolódik (3. és 4. ábra) és a (Bl) fogaskerék forgását akadályozza. A ténylegesen kivitt és a leírt szerkezetet tartalmazó gépnél ez az ütköző hiányzik, minthogy az említett fogaskerekek mindegyike a hozzátartozó. mozgatószerkezet fogaskerekével vagy szegmensével kapcsolódik és ezáltal rendszerint fogvatartatik, kivéve, ha maga ez a szerkezet is egy billentyű működtetése által az illető sorban elmozgattatik. A 10., 11. és 12. ábrán a leírt átvívőszerkezet némileg módosított kiviteli alakja van feltüntetve, mely ugyanazon, elv szerint és ugyanoly módon működik, mint a már ismertetett berendezés. Ezért ezen ábrákon azon részek, melyek ugyanazt a szerepet töltik be, mint az 1—9. ábrán föltüntetett kiviteli alak megfelelő részei, ezekkel azonosan vannak jelölve. Mint a 11. és 12.'ábrából átható, az (I) i harántrúdon a számkerekek alatt a (H) emelő van elrendezve; ez az emelő lengő szegmensalakú kar vagy oly lemez alakjávái bír, arfaely fölső szélén az emelő forráspontjához képest koncentrikus fogakkal van ellátva.' Ez a (H) emelő cél és működés tekintetében az első kivitel (H) emelőjének felel meg. Az ezen emelő fölső szélén kiképezett fogak megfelelő fogakkal kapcsolódnak, melyek az első kivitelnél (L) áttételtartó emelőjének megfelelő (L) emelőn vannak kiképezve. Ez az emelő úgy, mint az első kivitelnél, szembenfekvő oldalain az (N, O) bolygókerékpárral van ellátva, melynek kerekei az (L) emelőben ágyazott rövid tengely két végén vannak megerősítve. Itt is úgy, mint az elsőnek ismertetett megoldásnál az (0) bolygókerék az alacsonyabbrendű (A) számkerék agyán megerősített (P) napkerékkel kapcsolódik, míg az (N) bolygókerék az (A) és (B) számkerekek között fevő (C) kerék belső fogazásával áll kapcsolódásban. A szegmensalakú (H) emelő fölső végének ellentétes oldalain, illetve sarkain rövid, kinyúló (a) és (b) karokkal van ellátva, melyek közül az elsővel az emelő (J) visszahúzó rúgója van összekötve, míg a második kar jobbfelén oldalt, az (A) számkerék felé (10. ábra) ki van hajlítva és a számkerék agyán megerősített, csavarvonalalakú körvonalú (G) alakíárcsával működik együtt. A (11) ábrán az (A) kerék zérushelyzetében van, míg a (H) emelő balfelé, mozgásának szélső határáig ki van lengetve. A 12. ábrán az (A) kerék „9"-es helyzetét foglalja el, amikor a (G) alaktárcsa a (H) emelőt a (J) visszahúzórúgó hatásával szemben jobbfelé szorította és pedig oly értékkel, mely körülbelül egész mozgási körzetének kilenc-tizedrészét teszi ki. Ha az (A) számkerék a 12. ábrán föltüntetett helyzetből a zérushelyzetbe forgattatik tovább, akkor a (G) alaktárcsa bütyke a (H) emelő oldalt kihajlított (b) karjának útjából kimozdíttatik úgy, hogy a (J) rúgó a (H) emelőt a 11. ábrán föltüntetett vagy ezt megközelítő helyzetbe húzza vissza. Mint a fönt'mondottakból kitűnik, az (A) számkeréknek a zérushelyzetből való minden előrekapcsolásánál a (G) alaktárcsa az (L) áttételtaríó emelőt az egyik irányban kilengeti; ha a kerék egy for-