69267. lajstromszámú szabadalom • Számológép

emelők mellső végeinek működési mozgása és a (D) rudak előre mozgása közötti nagyságviszony az emelők rp^llső végeinek lefelé mozgásának kezdetén a legnagyobb és akkor a legkisebb, ha a lefelé mozgás végéhez közeledünk úgy, hogy mindegyik kilenc-kilenc (A) billentyűből álló sorban az alacsonyabb rendű, illetve kisebb értékű billentyűk a megfelelő (B) működtető emelőnek nagyobb mozgást kölcsönöznek a ' billentyűk számértékeihez viszonyítva, mint a sorok magasabb rendű, illetve értékű billentyűi. Ennek következtében fölösleges, hogy az ala^ csony rendű, illetve kisebb értékű billentyűk és a (B) működtető emelő között nagyobb holtmozgást létesítsünk, mint a magasabb rendű, illetve nagyobb értékű billentyűk és az említett emelő között, ami pedig eddig rendszerint szükséges volt. A leírt kiviteli alaknál az egyes (A) működtető billentyűkön alkalmazott (í) nyúlványok kezdve az l-es billentyűtől és végezve a 9-es billentyűnél a (B) működtető emelő fölső szélével körülbelül a billentyű lefelé mozgásának kezdetén jönnek kapcsolódásba úgy, hogy az illető billentyű az emelővel csaknem a billentyű teljes lefelé mozgása tartamára kapcsolva marad. Ezáltal a billentyűk működési módja egyenletesebb lesz, mint akkor, ha az alacsonyabb rendű, illetve értékű billentyűknek a működtető emelőhöz viszonyítva jelentékeny holtjárásuk volna úgy, hogy azokat meglehetős mélyen kellene leszorítani, mielőtt az emelővel kapcsolatba jutnak. Ha viszont mindegyik sor mindegyik billentyűje már megközelítőleg lefelé mozgása kezdetén jut az illető működtető emelővel kapcsolatba, akkor a billentyűre való ütésnél'a működtető emelővel való érintkezésbe lépés nem észlelhető úgy, hogy a billentyűt egész lefelé mozgása alatt könnyen és egyenletesen • lehet leszorítani, ami nincs így, ha a billentyűk és a működtető emelő között, jelentékeny játékra, illetve meglehetősen nagy holtmozgásra van szükség. Az egyes sorokban hátul alkalmazott magasabb rendű, illetve nagyobb értékű billentyűk nagyobb mértékben mozognak lefelé, mint a sorok mellső végein lévő billentyűk úgy, hogy az előbbi billentyűk a (B) emelőnek és a (D) rúdnak, valamint utóbbi mellső végéhez csatolt (G) működtető fogasívnek megfelelően nagyobb mértékű mozgást kölcsönöznek. A leírt és a rajzon föltüntetett elrendezés folytán és különösen azáltal, hogy a (B) emelő mellső végét a (D) rúddal az (E) csukló útjárt kötjük össze, nem szükséges, hogy a (B) emelő mellső végének oly mozgási körzete legyen, mely a billentyűk számértékével egyenes arányban áll. Ellenkezőlég ez az emelővég, mint már említettük, a nagyobb értékű billentyűknél aránylag kisebb mozgást végezhet úgy, hogy az ismert elrendezésekhez viszonyítva nincs oly nagy lengéseknek, illetve rázlkódtatásoknak kitéve, amennyiben mozgása úgyszólván Jassanként csökken, ha a billentyűk működtetésénél az alsó mozgáshatárhoz közeledünk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Számológép jellemezve hátsó végén függőleges irányban mozgatható forgásponton ágyazott oszlopműködtető, illetve működtető emelő által, valamint oly eszközök által, melyek akkor, ha a műkpdtető emelő mellső vége a forgáspont körül függőleges síkban leng, a forgáspontot függőleges irányban elmozgatják. 2. Az 1. igényben védett számológép foganatosítást alakja, azáltal jellemezve, hogy a (B) oszlopműködtető egyik vége egy könyökemelő vízszintes (G) karjához van forgathatóan erősítve, míg az emelő ellentétes vége ezen könyökemelő függőleges (Cl) karjával úgy van összekötve, hogy az oszlopműködtetőnek (j) forgáspontja körül való lengésénél a (C, Cl, C2) könyökemelő is kileng és ezáltal a (j) forgáspont emeltetik és sűlyesztetik. 3. Az 1. és 2. igényben védett számoló-