69247. lajstromszámú szabadalom • Egymást követő csövekből álló gőzfejlesztő

nem gátolja meg teljesen, de olyan határok közt tartja, amint az vízcsöves gőzr kazánoknál szokásos és megengedhető. A kisegítő táplálási helyen bevezetett víz mennyisége független lehet a tápvízben való nagyobb szükséglettől, mely a fokozott gőzelvételnek megfelel. Más szavakkal: a tápvízben való összes többszükségletet a normális táplálási helyen bevej zetni és azonkívül még a kisegítő táplálási helyhez is lehet vizet vezetni. Ez esetben a gőzfejlesztőbe, a kisegítő táplálással, ideiglenesen több vizet vezetünk, mint amennyi az új tehetetlenségi állapotnak megfelel, amit természetesen később ismét ki kell egyenlíteni. Célszerűbb tehát a táplálást úgy szabályozni, hogy a fő- és a kisegítő táplálási helyen .bevezetett vízmennyiségek összege éppen mégegyezzék az új tehetetlenségi állapotban bekövetkező vízszükséglettel. A mellékelt rajz 1., 2., 4. és 5. ábráin a találmány tárgyának több foganatosítási példája van vázlatosan bemutatva, míg a 3. ábra egy részletet nagyobb léptékben tüntet föl. Az 1. és 2. ábrákon föltüntetett foganatosítási példa előmelegítő -nélküli, álló (vertikális) gőzkazán, mely több, egymásmellett (s) lapos kígyócsőből van összetéve. E kígyócsövek eleje és vége közös (t) kamrákba torkol. A normális táplálóhely (a)-nál van. A b—b vonal magasságában a bevezetett víz elgőzölögi etése, normális terhelés esetén, már befejeződött. A túlhevített gőz (c)-nél hagyja el a gőzfejlesztőt. Egy (f) ponton, mely célszerűen a b—b vonal fölött van, az (s) kígyócsövek (u) osőtoldatokkal vannak ellátva, melyek egy közös (v) kamrába torkolnak, utóbbi, egy (d) cső útján, közvetlenül az (e) visszacsapó szelep mögött,- a tápvezetékkel van összekötve. A (d) csőbe egy (g) elzárószerv van beiktatva, mely a 3. ábrán külön is ki van rajzolva és egy (h) tokból áll, melyben egy üreges (i) dugattyú tolható el. E dugattyú falában (k) lyukak vannak, melyeken át, az (i) dugattyú megfelelő állásakor, összeköttetés létesül a (d) és (u) vezetékek közt. Egy (m) súly az (i) dugattyút legmélyebb helyzetébe igyekszik tolni. A gőzfejlesztő táplálási végében uralkodó nyomás az (m) súly ellenében hat, mely úgy van méretezve, hogy a gőzfejlesztő normális üzemi nyomása, vagy, pontosabban: ama nyomás, mely akkor következik be, ha a gőzfejlesztő, valamely terhelésnél, tehetetlenségi állapotban van, az (i) dugattyút legmagasabb helyzetében tartja. A gőzfejlesztő (s) csőrendszerének az (f) kisegítő táplálási hely után következő részébe egy csavaralakúan megcsavart (q) bádogszalag van beillesztve (3. ábra). Tegyük föl most, hogy a kazán normális tehetetlenségi állapotában van, tehát pl. felét vesszük el ama gőzmennyiségnek, melyet a kazán fejleszteni képes és a táplálás, valamint a tüzelés ennek megfelelően vannak beállítva. A nyomás, mely ekkor az (i) dugattyúra hat (3. ábra), most meghaladja az (m) súly nyomását és az (i) dugattyút legmagasabb helyzetében tartja, melyben tehát a tápvíznek az (f) kisegítő táplálási helyhez jutása meg van gátolva. Ha most a gőzelvétel hirtelen tetemes mértékben fokozódik, a nyomás a gőzfejlesztőben csökken. Ennek következtében az (i) dugattyú lesülyed úgy, hogy a (k) lyukak a {d) vezetékben lévő vizet az (f) kisegítő táplálási helyre engedik folyni. A (k) lyukak segélyével létesített átömlési keresztmetszet annál nagyobb, mennél nagyobb a kazánban a fokozott gőzelvétel folytán létre jött nyomáscsökkenés. A víz átömlése azáltal van biztosítva, hogy a nyomás, a gőzfejlesztő (f) kisegítő táplálási helyén, az (s) csőrendszerben végbemenő áramlás által előidézett fojtás következtében, csekélyebb, mint az (a) főtáplálási helyen és a (d) vezetékben. A (q) bádogszalag a kisegítő tápvizet az (s) csövek forró falához tereli úgy, hogy annak elgőzölögtetését gyorsítja. Olyan mértékben, amint a gőzfejlődés növekedik, a gőzfej-