69243. lajstromszámú szabadalom • Sokélű kőhasítókés

Megjelent 1916. évi május hó 32-én. . • MAGY.. SZABADALMI Kffi. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 69243. szám. XVII/f. OSZTÁLY. Sokélű kőhasító kés. GEDEON IZSÓ MÉRNÖK-VÁLLALKOZÓ BUDAPESTEN. Á bejelentés napja 1914 május hó 16-ika. Az eddig ismeretes kőhasító késeket lapos kések gyanánt készítették, amelyeknek csakis egy élük van. Az ilyen kőhasító késeknek az a hátrányuk van, hogy • fölfekvő fölületük rendszerint csekély, gyorsan rongálódnak, kicserélésük pedig nehézkes. Ha megkopnak, akkor minden egyes esetben külön-külön kell megmunkálni az élt képező síkokat, illetőleg határfölületeket. Jelen találmánynak az a célja, hogy ezen hátrányokat egyidejűleg kiküszöbölje. Jelen találmány.lényegében abban áll, hogy a sokélű hasítókés éleit egy hasábszerű testnek éleiből képezzük ki. Legcélszerűbben oly módon képezzük ki az éleket, hogy a szomszédos élek párosával közös síkba, illetve határfölületbe essenek. így tehát legalább is három élű kőhasítókésünk lesz, amelynek éleit egy három, illetve több oldalú hasáb szerű test köpenyének hosszába eső élei alkotják. A hasábszerű alak folytán mindegyik éllel közvetlenül, vagy közvetve elegendő nagy szabad fölfekvési fölület van szemben. Alakításuk folytán a kések ellenálló képessége nagyobb, mint a lapos késeké. Kicserélésük pedig gyorsan történhetik, mert mindegyik élt revolverszerű forgatással könnyen juttathatjuk a másik él helyébe. • Az ilyen alakítással a lehető legjobban ki lehet használni a kések előállítására szánt anyagot. A kések előállítási munkája is jelentékenyen egyszerűsödik, mert pl. acélkések edzése, megeresztése valamennyi él tekintetében egyszerre törten^ hetik. Még jobban egyszerűsíti az előállítási munkát az a körülmény, hogy a szomszédos éleket párosával munkálhatjuk meg, vagyis minden egyes élt képező sík, illetve domború, vagy homorú határfölület egyszerre két élhez szolgál. Á leírt sokélű kőhasítókések éleinek megmunkálása tehát ily módon fele annyi munkába kerül, mint a lapos késeké. Az új hasítókések egy további előnye abban áll, hogy az egyes élek között rendelkezésre maradó szabad fölületet a kés befogásának és beszabályozásának céljára nagyon jól fölhasználhatjuk. Jelen találmány tárgyának példáit az idetartozó vázlatos rajzok keresztmetszetben tüntetik föl. Az 1. ábrában (1) kést látjuk, amely-1 nek (2, 3, 4) éleit sík lapok határolják. Az ! élek közötti részen a hasáb be van mé-