69220. lajstromszámú szabadalom • Tokos szivattyú
2 -son, a centrifugális szivattyúkhoz hasonló módon egy futókerék által ragadtatik meg és belülről kifelé kénytelen haladni. Ennek folytán a víz nyomása fokozódik, ami viszont a munkatér tökéletes megtelését biztosítja. Hasonló módon mozog a víz a nyomóoldalon is, a futókeréken át belülről kifelé, miközben sebessége növekedik és a tok alakja folytán nyomássá alakul át. A találmány további jellemzője az, hogy az ellenfal a futókeréken, és pedig célszerűen egy súlypontján kívüleső csap körül elforgathatóan van elrendezve. Ezen elrendezés következtében a röperő az ellenfalat a munkatér falához nyomja, tehát kopás esetén az ellenfal önműködően utártállíttatik. Azonkívül az ismeretes kivitelekkel szemben,, melyeknél a zárótolattyúk forognak jelentékenyen csekélyebb súrlódási veszteség lép föl, mivel egyfelől a zárótolattyúk a találmány szerint nem forognak, másfelől pedig a vezérmű ennek megfelelően van kiképezve. A találmánynak egy kiviteli alakját a mellékelt rajz tünteti föl, melyen az 1. ábra a gép hosszmetszetét, a 2. ábra az A—A vonal szerinti keresztmetszetét, a 3. ábra a futókerék tengelymetszetét, a 4. ábra a C—D vonal szerinti metszetét, az 5. ábra a munkateret tartalmazó helytálló test hosszmetszetét, a 6. ábra pedig ugyanannak homloiknézetét mutatja. A szivattyú (1) tokja a (2) födéllel van szorosan lezárva. Az (1) tokban forog a (3) futókerék a (4, 5) ágyakban. A tok a (7) szívótérhez vezető (6) szívónyílással és a (9) nyomótérhez érintőirányban csatlakozó (8) nyomónyílással van ellátva. A munkateret a (10) test foglalja magában, mely szilárdan össze van kötve a (2) födéllel. A munkatér egy gyűrűalöikú (11) csatorna alakjával bír, amelyen kívül a (10) test még hat sugárirányú (12) horonnyal van ellátva, melyekben hat (13, 14, 15, 16, 17, 18) zárótolattyú mozog. Ez utóbbiakon (19) kivágások vannak kiképezve, melyek a (20) ellenfal tovacsúszását lehetővé teszik. A (20) ellenfal a (3) futókeréknek egy (21) csapjára van vforgathatóan ágyazva, mely azt a kerék forgása közben magával viszi. Hogy az ellenfal önműködően beálljon, a (21) csap annak súlypontján kívül van elrendezve úgy, hogy a röperő folytán az ellenfal hátsó vége a (11) munkatér külső falához, elülső vége pedig a munkatér belső falához nyomódik. A (3) futókerék csekély játéktérrel forog a (10) test homlokfala és a helytálló (22) kariima között. A futókerék két csa-* tornát úgymint egy (23) szívócsatornát és egy (24) nyomócsatornát tartalmaz. A szívócsatorna a (7) szívótér felé a tengelyt körgyűrű alakjában körülvevő hasítékba, a (11) munkatér felé pedig egy szegmensalakú (25) hasítékba nyílik. A nyomócsatorna (11) munkatérbe torkoló (26) hasítókfeal bír és egyidejűleg a futókerék kerületének egy hasítékán át a (9) nyomótérrel közlekedik. Az (1). tok belső kerülete a (24) nyomócsatorna kitorkolási helyén spirálisan van kiképezve (lásd 2. ábrán a szakadozott vonalat), minek folytán a futókerék (27) karimájával kapcsolatban egy zárt s a (8) kibocsátó nyílásig . fokozatosan bővülő tér létesül. A futókerék a (28) excentert hordja, mely forgás közben a zárótolattyúkat kifelé mozgatja. A tolattyúk körül egy (29) fémabroncs van fektetve, melynek belső átmérője az excenter átmérőjének és a zárótolattyúk kétszeres hosszának összegével egyenlő. Forgás alkalmával az abroncsot az egyik oldalon kifelé haladó tolattyú magával viszi, miközben az abroncs egyidejűleg a másik oldalon lévő tolattyúkat befelé húzza. Ennek folytán a futókerék forgásakor az összes zárótolattyúk egyenletes ide-oda járó mozgást végeznek. A gép működési módja a következő: Ha a futókerék a nyíl irányában (2.
