69196. lajstromszámú szabadalom • Berendezés teherárúk kiürítésére vasúti kocsikból egyes kocsik vagy egész vonatok oldalbuktatása által
\ — 422 -vagy mindkét elcsavarandó pályát a kiürítőtelep egyik oldalára fektetjük. A kettősoldalú belső buktatásnak igen előnyös üzeme egyetlen egy buktatópálya' segélyével egy (13) fordító korong (11. és 12. ábra) közbeiktatásával lehetséges, mely átbuktatott kocsik fölvételére alkalmas. A 11. ábra bal oldalán (3—3) az elcsavarandó pálya ferdén fekvő sinei és (4) a hozzátartozó támaszsin. Ezen sinek á (13) fordító korongnak rajzolt helyzete mellett a fordító korong hasonló sineivel és a mögötte fekvő buktatóvágány sineivel korespondeálnak úgy, hogy a kocsik jobb oldali buktatás esetén az elcsavart pályából közvetlenül a fordító korongon át a hozzátartozó buktató pályába futhatnak. Ha baloldali buktatást akarunk elérni, akkor a fordítókorongot a kocsival együtt 180°-kal elforgatjuk úgy, hogy a (3, 3, 4) sinek a balra buktatott vágánynak (3a, 3a, 4a) sineivel egybevágnak és ezekre a kocsi átvezethető. A fordító korongnak mindenkori visszaforgatásának meggátlására célszerű, ha azt két kombinált vágányrendszerrel látjuk el, melyek közül az egyik az elcsavart pályáftak átellenében fekszik. Természetes, hogy a fordító korong kifelé buktatandó kocsik fölvételére szolgálhat. Ezen fordító korong különös-előnye, hogy a kocsik buktatott helyzetben egyetlen egy elcsavart pályáról több sugárirányban csatlakozó ipartelephez vezethetők. A 13—15. ábrán egyoldalú és kétoldalú kifelé buktatás van föltüntetve. Az 5—9. ábrán látható belső elcsavarással szemben a (3, 3) vágány az (5, 5) fővágányból olykép lesz elágazva, hogy utóbbi a támaszsintől elmozog. A kiürítendő kocsik, mint a rajzon látható, könnyebben átbuktathatók, mint a belső elcsavarásnál átvezetett fővágány mellett. A 13—15. ábra szerint pl. a sinek mégfelelő szög alatt meghajlított (8) vasbetontalpakra vannak erősítve. A 15. ábra szerint a szögtalp egy testbe van ágyazva, mely a talp belső részén elrendezett (14) deszka révén az elcsúszás ellen biztosíttatik. A 16. ábrán egy buktató pálya kétoldalú külső buktatással látható. Egy kikötő közepén egy kő- és vasoszlopokon nyugvó (15) tartószerkezeten egy kétoldalú külső buktatóvágány van elrendezve. Az átbuktatott kocsik tartalma minden gépi segédeszköz nélkül csúszás útján jut a hajóknak raktárába úgy, hogy a hajók a legrövidebb idő alatt teherárúkkal megrakhatok. A kocsik között elrendezett kis járda a munkásoknak lehetővé teszi a csapóknak megnyitását, melyek emeltyüáttételek segélyével mindkét oldalon megnyithatók. A kikötő parti részén a (16) vasszerkezeten, mely egyszersmind a darú fölvételére szolgál, még egy külön bnktatóvágány van elrendezve. A kiürítendő kocsiknak a ferde helyzetbe való hozatala a leírt vágányelcsavarás helyett a 17—20. ábrán föltüntetett oldalbukiatóberéndezés segélyével is eszközölhető. Ezen gépi berendezés különösen akkor használható, ha egy elcsavarási pálya fektetésére elegendő hely nincsen, vagy ha csak egy1 kocsi, vagy egyidejűleg kevés kocsi ürítendő ki. A 17. ábrán a 10. ábra szerinti berendezés kettős oldalú belső buktafás részére látható. Egy helytálló képzelt (S) forgástengely körül, mely lehetőleg a súlyponttal egybeesik, a (18) görgőkkel vagy effélékkel vezetett forgatható dobogó van elrendezve, melyre a (3, 3) futósinek és két (4, 4) támaszsinek vannak erősítve. A bal- és jobboldali véghelyzetben ezen sinek a 10. ábra' szerinti kettős belső buktatás sineinek felelnek meg. A 18. ábrán látható foganatosítási alak a föntitől annyiban különbözik, hogy az itt használt tényleges (P) forgástengely egyidejű oldaleltolást szenved, míg maga a dobogó tetszés szerint (19 görgőkkel) van vezetve úgy, hogy (4, 3, 3, 4) vágányok helyzete a véghelyzetekben a kettős belső buktatás tetszés szerinti kombinációjának felel meg. Az oldalmozgás lehetővé, tételére a forgás tengely (20) görgővel van ellátva, mely (21) vezetéken mozog.
