69186. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magasabb hőfoknál forró ásványi olajoknak alacsonyabb hőfoknál forró termékek alakítására

- 2 2, péld-a. Desz'tillálólombikban 1000 tg. gázolajat 10 kg. aluminiumport és 15 kg. higanyklórid keverékével hevítünk. Bőséges benzioképződéö lép ekkor föl, miután a katalizátor olajosan kiv&lt. Alumínium és szublimál keirerébj&iiek időnként való hozzáadásávaík ü kibózatal fokozódik, miután közbensőleg (intermediar) képződött termékek gyorsabban tovább bontatnak. 3. példa. 1000 kg. gázolajat 5% alüminiumpörral forrásig hevítünk és a masszán seáraz klórhidrogénáramot vezetünk* keresztül. A fermentumképződés után alacsonyabb hőfoknál forr; termékek bőséges átdesztíllálása következik be. Az átdesztilláló benzinmennyiségek, gázolaj megfelelő hozzávezetésével kiegészíttetnek és így a katalitikus bontást napokig is megszakítatlanul sikerül üzemben tartani. Azt találtuk továbbá, hogy ásványi olajok ezek 'párlatrészletei (frakciói) és maradékai a reakciósebesség tekintetébea kedvezően .befolyásolhatók. Ezt azáltal érjük ej, hogy a folyamatra vegyi vagy fizikai szereket hagyubk hatni. Vegyi szerek közül, különösen vízmentes kloridok, pl. vas- és vanadiumklorid jönnek tekintetbe. Fizikai úton a bontást ultraibolyasugarak, sötét elektromos kisülések vagy^mech^nikus befolyások, mint erős kavarás, rázás, vagy porlasztás lehet élénkíteni. ból és katalizátorból álló suspenziót hágjunk keresztülfolyni. A terméket rektifikáljnk, mire az benzinhez hasonló anyagokat ad. \ 3. példa. Petroleumot. melyben "5% szénhidrogénhalogénaluminium van suspendálva, fúvókával kb. 200°-ra fölhevített fémfölületekre porlasztunk, melyek kazánban vannak elrendezve, amelyből a gőzök, adott esetben csökkentett nyomás mellett kiszívatnak. Ekkor jelentékeny gázképződés nélkül, alacsony hőfokon forró termékeket nyerünk, melyek erőgépek számára jó tüzelőanyagot szolgáltatnak. E foganatosítási alak lényege, mint a törzsszabadalom az, hogy a reakciót úgy tudjuk vezetni, hogy említésre méltó gázképződés ne történjék, hanem hogy jó kihozatal, benzinhez hasonló folyadékok keletkezzenek. Megfigyeltük azonban, hogy a reakciót oly módon is lehet befolyásolni, hogy majdnem tökéletes elgázosodás lép föl, ami számos műszaki célra értékkel bú-. Sikerül ugyanis a megbontandó anyagot 50° C alatt lévő forráspontokkal biró szénhidrogénekké, tehát legtöbbnyire gázokká átalakítani, ha zárt edényekben (autoklávokban) dolgoznak. Emelett, a törzsszabadalomban ismertetett eljárás módosításával, igen hosszú ideig, pl. néhány napig hevítünk a katalizátorrai, és pedig 350°-ig terjedő hőmérsékleteknél. Azon érdekes megfigyelést tettük: hogy legtöbbnyire már 150° C hőmérséklet is elegendő, még magasabb hőfoknál forró ásványi olajok alkalmazása esetén is. Míg a'törzsszabadalomban leírt eljárásnál a benzin ledesztillálódott és a szénhidrogénaluminium további behatása alól kivonatott, a jelen eljárásnál utóbbi a benzinre tovább is behat. Az autokláv, amelyben az ásványi olaj a katalizátorral napokig, pl. 150s

-ra hevfttetik, ennélfogva kezdetben túlnyomást nem mutat. 24 óra múlva azonban már sűrített gázt tartalmaz az, mely világítási vagy fűtési célokra elvonható. 1. példa. Egyenlő mennyiségű aluminiumkloridból és szublimált vaskloridból a törzsszabadalomban leírt módszerek szerint katalizátort készítünk, vagy pedig, miközben ásványi olajat szénhidrogénalumiaiummal hevítünk, a folyamathoz időnként alkalmas kloridot, pl vaskloridot, vag;y vanádiumkloridot adunk. Rövid idő alatt nagy mennyiségű benzin deaztillálódik át. 1 2. példa. Fölhevített kvarcesövön, melyet ultraibolya fénnyel besugározunk, ásványi olaj-