69176. lajstromszámú szabadalom • Gép műkőelemek, téglák és hasonlók döngölésére és simítására

sránttengelyével összeesnek, hanem testének súlyával oly fogantyúkra gyakorol hatást, melyeket segédtengely hord, amely ugyanazon munkakeret csapágyaiban van ágyazva és mely fogantyúk a verőlemezzel oly emeltyűk révéri vannak összekötve, amelyek hasítékokkal vannak ellátva, amelyekbe az említett segédtengelytől kiinduló excenterek kapaszkodnak. • A fogantyúknak a működtetendő veröszerszámmal való összeköttetése folytán a veröszerszámnak megemelése és lebocsátása közben föllépő forgatónyomaték legyőzésére az eddig szükségelt erőnek csak igen csekély része szükséges ezen munka elvégzésére. Ezen segédtengelynek a helyzete azonkívül úgy van megszabva, hogy a verőszerszámnak és az azt tartó keretnek súlyvonalára való tekintettel a verőszerszámnak fölemelésére és lebocsátására szükségelt erő csak csekély hányadát teszi azon erőnek, amely -az ismert módon elrendezett fogantyúk kezeléséhez szükséges volt. A jelen találmány szerinti javított elrendezésnél a fogantyúk kezelése nemcsak nagy erőmegtakarítást biztosít, hanem általa az összes elvégzendő munkák, mint döngölés, mázolás és simítás oly egyszerűen és könnyen eszközölhető, mint az •eddigi kézzel való munkánál. A mellékelt rajzokon az 1., 3., 4. és 5. ábrák a találmány értelmében berendezett verőkészüléket ábrázolja. Ezen ábrák egy-egy hosszmetszetet mutatnak a fészek különböző helyzete mellett. A 6. és 7. ábrák ar készülék két más kiviteli alakjának hosszmetszeteit és a 2. ábra a készülék fölülnézetét tünteti föl. Az 1—5. ábrákon (a) felöli az egy viagy több, a döngölözendő anyagot tartalmazó forma szekrények verésére, simítására, vagy egyéb megmunkáláséra szolgáló verőlemezt, amely formaszekrények az előállítandó tégláknak vagy lemezeknek vagy mükőtöxnböknek felelnek meg. Az (a) verőkészülék egy keret (b) oldalai között (n) haránttengelyre van szerelve; ezen (n) tengely végei (m) görgőkkel van ellátva, amelyek a (q) formaszekrény (r) oldalsinein mozoghatnak. A keret mellső végét (c) görgők hordják, melyek (f) tartóállványok által hordott (d) haránttengelyen vannak ágyazva úgy, hogy a keret előre és hátra tolható és buktatható, amint az 1. ábrán a pontozott helyzet mutatja, míg az 5. ábra a buktatott helyzetet teljes vonallal tünteti föl. A (b) keretoldalak mellső végei között (k) haránttengely van elrendezve, amely (p) fogantyúkkal és egy pár (h) excentertárcsával van ellátva, melyek az (a) verőlemeztől kiinduló (g) karok hosszhasítékaiba kapaszkodnak. Ha tehát a (k) segédtengelyt forgatjuk, ami a (két (p) fogantyú segélyével eszközölhető, akkor az (a) verőlemez mellső vagy hátsó éle többé vagy kevésbbé emelhető, amint a 3. és 4. ábrákból látható, mimellet a mellső élnek niegemlése főleg a fölösleges agyagnak vagy más gyúrható anyagnak a formaszekrényről való lesimítása céljából előnyös. Az (a) verőlemeznek legmellső helyzetébe való eltolásakor (5. ábra) az (a) keret túlsúlya miatt önműködően átbukik, mimellett a (q) forma takaratlan marad a formált tégla eltávolítása és friss, gyúrható anyagnak a formaszekrénybe való behelyezése céljából. A 6. ábra szerinti kiviteli alak abban áll, hogy a (k) tengelyen excenterek helyett (h) forgattyúk vannak alkalmazva. Az excenterek, ill. forgattyúk célszerűen úgy vannak beállítva, hogy a verőszerszám középhelyzetében, vagyis mikor • az (a) verőlemez a formaszekrény fölületével párhuzamos, legnagyobb sugarukkal a verőtengely felé vannak fordítva. Ezáltal azt érjük el, hogy a verőnek eltolásánál a (p) fqrgattyúknak egyidejű forgatása által a (g) emeltyű közvetítésével a verőlemeznek az eltolás irányába eső mellső élét megemeljük, hátsó élét pedig súlyesztjük. A mellső élnek megemelése tehát idejekorán önműködően történik