69126. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerék mindennemű járművekhez

vannak alakítva. A tekervények az ágya- i zási darabok két oldalán az oldalsó (10) i lyukakon áthúzott dróttal vannak lekötve. Hogy a kerékkoszorú a drótot el ne reszelje, a (10) lyukak alatt (11) hornyok vannak, amelyékbe a drót belefekszik. A (4). ágyazási darabok a (2) koszorúra való rögzítésük céljából alsó fölületükön négyszögletes (12) bevágásokkal vannak ellátva, amelyek a koszorú megfelelően alakított (13) kiugrásaira illeszkednek. Nem szükséges, hogy a koszorún éppen ugyanannyi kiugrás legyen, mint amennyi ágyazási darab van, hanem kevesebb is lehet. Hogy azonban az ágyazási darabok fölrakásakor egy-egy (12) bevágással mindig egy-egy (13) kiugrásra akadjunk, minden egyes ágyazási darabon két bevágást alkalmazhatunk. Hogy a keréknek a talajon futása közr ben folytonos föl fekvése legyen s egyszersmind az egyes tekervények kitérését előre vagy hátra megakadályozzuk, valamennyi tekervény össze van kötve többrészű gyűrűkkel (2. ábra). A rajzon csak két ilyen gyűrű van föltüntetve, de az esetleges gyakorlati követelményeknek megfelelően többet is alkalmazhatunk, Ezetk a gyűrűk (5) szelvényekből (4. és 5. ábra) állnak, amelyek egyik végükön keskenyítve vannak úgy, hogy középen keskeny (7) csíkban végződnek, másik végükön ellenben középen a (7) csík szélességének megfelelő (8) kivágással vannak ellátva úgy, hogy szélükön két csík marad. Ezek a csíkok kötik a szelvényeket a tekervényekhez és pedig akként, hogy az egyik (5) szelvény középső csíkja a szomszédos szelvény oldalsó csíkjai közé kerül. A (7) csíkok körülfogják a csavarrúgó tekervényeit, amelyek ekként az (5) szelvények csuklószerű összeköttetési helyeinek csuklószögeit alkotják. A szelvényeken a csúszást gátló (6) szögecsek is lehetnek kiképezve. A föltüntetett kiviteli példában minden egyes (5) szelvény három tekervényre terjed ki, tehát az elsőre és harmadikra van erősítve. | Ezért célszerű a másik gyűrűt úgy alkalmazni; hogy csuklói a második, negyedik stb. tekervénynél legyenek. Több gyűrű esetén ez az elrendezés ismétlődik. Egyrészt, hogy az abroncs zajt ne okozzon, másrészt, hogy beszennyeződés- és rozsdásodástól óvjuk, az abroncsozatot impregnált szövetből készült (16) köpenynyel burkolhatjuk, amelyen a csúszást gátló szögecsek keresztül mennek. Ezt a köpenyt, valamint az egész abroncsozatot a kerék két oldalán levehető (14) ko^ szorúkarimák tartják, amelyek (15) csavarokkal vannak a kerékkoszorúra erősítve. Ezek a karimák több részből is készíthetők, hogy így a köpeny feszesre húzását sugárirányban lehetővé tegyék. Ez esetben a csavarok hosszúkás lyukakban lielyezendők el. Szilárd karimájú koszorúk esetén az ágyazási darabok keskenyebbre készítendők, hogy a karimák között behelyezhetők legyenek. Viszont levehető keréklkoszorú esetén is fölszerelhetjük az abroncsot a levehető részre, melyet azután éppen úgy, mint a gumiabroncsot a kerékre húzhatunk föl. Ebben az esetben az ágyazási darabok esetleg el is hagyhaták és a hornyok a levehető koszorúrészeken lehetnek kiképezve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Rugalmas kerék mindennemű járóművekhez, azáltal jellemezve, hogy az abroncsozata köralatkban meghajlított csavarrúgóból áll. 2. Az 1. alatt védett rugalmas kerék kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a csavarrúgó tekervényei eliptikus alakúak. 3. Az 1. alatt védett rugalmas kerék kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a tekervényeket külső oldalukon többrészű gyűrű köti egymással össze, melynek egyes szelvényei csuklószerüen vannak egybekapcsolva. 4. A 3. alatt védett rugalmas kerék ki-