69125. lajstromszámú szabadalom • Vezérmű égési mótorok, különösen Diessel-féle mótorok részére

motorok részére, mely üzembiztonság tekintetében az eddig használt vezérmüveket fölülmúlja. A találmány azon a tapasztalaton alapszik, hogy a vezérlőgörgőket a vezérlőkörpálya tetszés szerinti pontján lehet elrendezni oly vezérműveknél is, melyeknek bütykei nem a külső kerületen, hanem a vezérlőtárcsa hoimlokfölületének tetszés szerinti pontján vannak erősítve es a vezérlőgörgőket mégis lehet olykép ágyazni, hogy síkjuk a vezérlőkörpályát érintőleg érintik, vagyis más szavakkal, hogy a vezérlőgörgők oly módon rendezhetők el, hogy forgástengelyük az ismeretes berendezésekkel szemben nem párhuzamosan, hanem ferdén van elrendezve a szelapemeltyű forgástengelyéhez képest. így pl. ezen új vezérműnél a vezérlő-, görgők a szelepemeltyüre nincsenek megerősítve, hanem a bütyök és szelepemeltyű. között beiktatott közbenső közegre olyképen, hogy a vezérlőkörpályához képest érintőleg beállíthatók. Ezen új elrendezés nagy előnye az eddig használt vezérművekkel szemben abban áll, hogy a vezérlőemeltyűk és görgők elrendezése egy meghatározott helyzethez nincsenek kötve, hogy az összes be- és kibocsátó szelepek nemcsak az egyhengerű, hanem a több hengerű gépeknél is egyetlen-egy vezérlőbütyök segélyével működtethetők és a mozgó alkatrészek csökkentésével az üzembiztonság fokozásra, valamint az előállítás egyszerűsége van j összekötve. Mellékelt rajz 1—6. ábráján ezen vezérmű látható. Az 1. ós 2. ábra ezen vezérmű oldal- és fölülnézete álló kéthengeres motoron. A 3. ábra metszet a 2. ábrának A—B vonala irányában. A 4. ábra metszet a 3. ábrának C—D vonala irányában. Az 5. ábra metszet a 3. ábrának E—F vonala irányában. Az utóbbi ábrán a vezérlőtárcsa fölülnézete is látható. A 2 -6. ábrán a vezérműnek" elrendezése látható egyhengerü gépnél. A függőleges (1) vezértengelyre (2) vezérlőtárcsa van megerősítve, melynek (3) bütyke a be- és kibocsátó szelep mozgatására szolgál és mely görgő -mozgás létesítése céljából ép úgy, mint a vezérlőgörgők, egy ferde (4) határolófölülettel bír. Az (5) görgők a szelepemeltyűkre nincsenek megerősítve, hanem a (6) bökőtclkokra, amelyek függőleges irányban fölfelé és lefelé mozgathatók és olykép vannalk ágyazva, hogy a görgők síkja a vezérlőkörpályát érintőleg érintik. Az (5) görgőknek elrendezése a vezérlőkörpályához viszonyítva a 6. ábrán látható. Ezen ábrán a görgők és mindkét vezérlőkörpálya t. i. a külső és belső pontozaton van rajzolva. A (6) bökőtokok fölső fö-Iületükkel a (7), illetve (8) és (9) szelepemeltyűket mozgatnak. A hengerfödél középső részén elrendezett és a hengerfödélen ágyazott (10) 'emeltyűk révén működtetett égőanyagszelepek a (2) vezérlőtárcsa oldalán elrendezett (11) bütyök révén mozgattatnak. Ezen tárcsa a (12) görgőket és (13) bökőtokokat mozgat, amelyek mozgásukat a (10) égőanyagszelep emeltyűre viszik át. A hengerfödelekre rendes körülmények között megerősített és ezeken ágyazott (14) emeltyűk révén működtetett megindító szelepek a (2) vezérlőtárcsa (15) bütykei révén mozgattatnak. Utóbbi mozgását a I (16) görgők közvetítésével a (17) bökőtokra viszi át, mely a megindító szelep (14) emeltyűjével van összekötve. A megindító szelepek emeltyűi ismert mód szerint exoenterekre vannak erősítve. Ezen excenterek forgatása által a megindító emeltyűk középpontjai megemeltetnek úgy, hogy a mótor üzeme közben a (16) görgők a (15) bütykökkel nem érintkeznek. A (20) rugók a megindító emeltyűt a bökő tokkal együtt helyzetükben tartják. Ismeretes, hogy a Diesel-féle motoroknál különösen az égőanyagszelepek nyij