69092. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyadékok elporlasztására
Megjelent 1916. évi május hé 10-én. -MAGY. KIR. SZABADALMI JGJG HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 69092. szám. VII/e. OSZTÁLY. Készülék folyadékok elporlasztására. TANCRÉ CARL A. KERESKEDŐ WIESBADENBEN. A bejelentés napja 1913 szeptember bó 23-ika Elsőbbsége 1913 májas hó 26-ika. Hogy szükség szerint vizes vagy olajos i folyadékokat nedves vagy száraz köd- . alakba hozhassunk, a jelen találmány értelmében a nyaktoldaítal és porlasztóval ellátott tartályra vizes folyadékok közvetlen elporlasztásánál toldaléktestet helyezünk, melyet olajos folyadékok igen finom elosztásánál oly testtel helyettesitünk, mely a folyadékot közvetve, azaz egy ütköző fölület alkalmazása által, porlasztja. A porlasztót tartó tartály olajos folyadék szétporlasztása céljából a tartály nyakába illő, oldalirányú kivezetőcsővel ellátott, különben zárt, célszerűen gömbalakú ütközőtesttel és ennek helyébe a porlasztó tartály nyakába helyezhető, lényegében csőalakű, mindenesetre nyitott, tehát említésre méltó ütközőfölületet nem adó testtel van ellátva. A mellékelt rajz a készülék egy példaképpen vett kiviteli alakját az 1. ábrán hosszmetszetben olajos folyadék porlasztására való összeállításában mutatja. A 2—4. ábrákon vizes oldatok szétpor-Iasztására való lényegében csőalakú, a porilasztótartály nyakába bevezethető testek vannak föltüntetve. A kényelmes elhelyezés miatt egyoldalt | célszerűen lapos (a) edény a falán átve. zetet — és üveg alkalmazása esetén egybeolvasztott (b) porlasztóval van ellátva, mely az (al) nyaktoldatból kiemelkedik és külső végén a fúvökahoz való csatlakozás céljából a szokásos görbület van kiképezve. Olajos folyadékok szétporlasztása, tehát az (a) edényben lévő folyadéknak száraz köddé való átalakítása az itt példaképpen gömbalakú, oldalirányú (d) kiáramlócsővel ellátott, önmagában ismert (g) ütközőtest segélyével történik, mely a (gl) nyakrészével célszerűen az (i) tömítődugó közbeiktatásával az (al) nyakrészbe van helyezve. Azáltal, hogy a folyadék fölül a (g) tartály falába ütközik, az előállított kőd közvetve, tehát lényegében szárazon jut ki a (d) csőtoldatból és közvetlenül a kezelendő emberi szervre kerül vagy előbb még ismert módon a (d) toldatba helyezett (sl, s2, s3) ködbevezetődarabba kerül, melyek közül az első különösen orrbelégzésre alkalmas. Ha azonban vizes folyadékot porlasztunk, tehát nedves ködöt akarunk előállítani, úgy a (g) ütközőtest levétele után a csőalakú (sl, s2, s3) testek egyikét az (al)
