69063. lajstromszámú szabadalom • Csövesmalom

1!»16 óvi május b«s 5-én. MAGY. szabadalmi KIR. hivatal 3 69068. szám. x/i. OSZTÁLY. Csövesmalom. tiNgJohan sigismgjnd gépészmérnök frederiksbergben. Á bejelentés napja Í9Í5 május hó 11-iké. felsobbsóge 1914 május bó 25-ike. Csövesmálmoknak, azaz oly forgómalmoknak, melyeknél az őrlendő anyag a malmon hosszirányban és szabadon mozgó örlötestek áltál való folytonos megmunkálás közben halad át, az a hátrányuk, hogy a dob tartalma (őrlendő anyag és örlötestek) hajlandóságot mutat az őrlődob falán való lecsúszásra; ez a hátrány különösen kis súrlódási együtthatójú, pl. nedves vagy zsíros anyagok, zsírikő, grafit stb. őrlésénél mutatkozik. Ezen hátrány elkerülése a dobba beépített, a dob tartalmát hatályosan fölemelő vagy föllapátoló, hosszirányú lapátok vagy bordák segélyével sem sikerült. Ilyen berendezések ugyanis az őrlőtestekneík az őrlendő anyagban való szabad mozgását, amelyen a jó őrlőhatás alapszik, meggátolják, amennyiben a dob tartalmát megakasztják. Ezenfölül az említett berendezések gyakran az őrlőtesteket nagy magasságra emelik úgy, hogy ezek, ha leesnek, az őrlendő anyagot részben nem érik el. A találmány tárgya ezen hátrányokat elkerülhetővé teszi. A találmány abban áll, hogy az őrlődob belső falából a dobhoz iképiest harántirányban haladó bordák indulnak ki, melyek a dob tartalma számára tengelyirányban ellentámiaszokat, illetve ütközőket képeznek és ezáltal a dóla tartalmának a dob fala mentén való csúszási törekvését csökkentik, azaz sajátos iitközőhatásuk folytán súrlódást idéznek elő, mely a dobtartalom csúszásával szemben hat. A mellékelt rajz a találmány néhány foganatosítás! alakját vázlatosan mutatja. Az 1. ábrán az őrlődob hosszmetszete, a 2. ábrán ugyanannak keresztmetszete, a 3. és 4. ábrán egy módosított foganatosífcási alak kereszt- és hosszmetszete és az 5. ábrán egy harmadik foganatosítási alak keresztmetszete van föltüntetve. Az ábrákon a forgásirányt nyilak mutatják. Az (a) őrlődob belső faliától a harántirányban haladó (b) bordák indulnak ki, melyek az 1. és 2. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál a kerületnek csak egy részére terjednek ki és egymáshoz képest el vanniak tolva, míg a 3. és 4. ábra szerint teljesen zárt körgyűrűket képeznek. A (b) bordák oldalfölületei célszerűen nem síkok, ami a kívánt hatást fokozza. Ezt pl. azáltal érhetjük el, hogy a