69052. lajstromszámú szabadalom • Katonai sátorlap

Megjelent 1916. évi május lió 4-én. MAGY. KIH. SZABADALMI fpj

g HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 69052. szám. xx/g. OSZTÁLY. »—gBSBSg* I

'a—ll

l

II l

I I

I

I |

1 ———« Katonai sátorlap. SALZMANN & COMP. GYÁRI CÉG KASSEL-BETTENHAUSENBEN. A bejelentés Hapia 1915 május hó 3l-ik«. A tapasztalatok szerint a szokásos sárga színű sátrakat a repülök könnyen fölfedezik, miért is a sátorszövetek számára nehezebben észrevehető színeket igyekeztek találni s e célból pl. szürke szöveteket is használtak sátrak előállítására. Eltekintve attól, hogy nagyobb sátraknál az ilyen színek is jó céltárgyak a repülők számára, az a további hátrány is mutatkozik, hogy ezek a sátorszövetek nem bocsátják át a fényt. Ennélfogva a sátorlapok számára olyan szövetet kell előállítani, amely egyrészt a sátort a repülők számára észrevehetetlenné teszi, másfelől pedig a fényt átbocsátja. Ezen föladat megoldását megkísérelték már azzal, hogy a sátort bemázolás által láthatatlanná tették, azonban a többnyire zöld színű mázoló anyagok alkalmazása folytán a sátorlap törékennyé vált. Általában az erre vonatkozó kísérletek, hogy t. i. a szövetet- különböző színű fonalak összeszövése vagy bemázolás által a célnak megfelelő sátrak készítésére alkalmassá tegyék, nem vezettek eredményre. A találmány tárgya katonai célokra való sátorlap, mely a követelményeknek minden tekintetben megfelel. A találmány lényege abban áll, hogy áttetsző szöveten faágak, levelek, vagy összevissza dobált szabálytalan idomok, esetleg mértani ábrák vannak nagy méretekben, a szövetrostokba be nem hatoló festék segélyével előállítva, mittiellett a festékréteg az idomok közepe felé vékonyabban van fölrakva, mint a széleiken, hogy a fényátbocsátó képesség minél nagyobb maradjon. A mellékelt rajz a találmánynak három liivitéli alakját tünteti föl. A jóil áttetsző, sárga (a) szövetre, mint pl. az 1. ábra mutatja fúvóka segélyével faág és levélalakú (b) idomokat fecskendezünk, amelyeket szükségképpen nagyokra kell vennünk, fgy tehát orgona- és hasonló bokrok ábrázolása nem felelne meg a célnak, mivel az ilyen levélzet nagyobb magasságból nézve ismét csak egyenletesen színezett fölület benyomását keltené. Továbbá a szorosan egymás mellett fekvő apró levelek a fényátbocsátó képességét is korlátoznák. Ennélfogva nagyobb levelek választandók, amelyeknek azonkívül a szövet alapszínével biró, kellő nagyságú szabálytalan fölületeket kell szabadon hagyniok. Lényeges, hogy a levélalakzatokat ábrázoló festék vékony rétegben legyen fölrakva, ami előnyösen fúvóka segélyével való fölfecskendezéssel érhető