69050. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szövőszékeken

A1'...' - 2 — 4. ábra a nyüstzsinegek fölső vezetékének izometrikus nézete, nagyobb léptékben. 5. ábra a csavarószemekhez való vezeték izometrikus nézete, ugyancsak nagyobb léptékben, a 2. ábrának A—B vönala szerinti metszetben. - 6. és 7. ábra az alkalmazandó láncdobfók részleges oldal-, illetve elölnézete. Az (a) nyüstzsinegek alsó végeiken (b) sulyokkal vannak a szokott módon megterhelve, és (c) keresztsineken függnek. A keresztsin alá egy (d) vezetősín van erősítve, amelyben minden egyes nyüstzsineg számára egy (d') furat van (4. ábra). Ezek a furatok, amelyek helyett esetleg hasítékokat is használhatunk, a nyüstzsinegeket, s ezek révén a láncfonalakat oldalt pontos távolságra tartják egymástól. A nyüstzsinegek alsó végén a (b) súlyok fölött egy (e) második sín van, amely a zsinegek oldalsó távolságát alul is szabályozza. . • -A vezetés oly biztos, hogy a szövőszéken tetszés szerinti gyorsasággal dolgozhatunk, anélkül, hogy a legcsekélyebb zavartól kellene tartanunk. Az (f) láncfonalak ily módon oly biztosan vezettetnek, mint hogy ha külön bordákat használnánk, amiket az itt tekintetbe vett gépeknél tudvalevőleg nem lehetett alkalmaznunk. Ha a szövőszék csavartkötésre is be van rendezve, akkor célszerűen még egy, (k') lyukakkal ellátott külön (k) sint is alkalmazunk, amely az (1) csavarózsinegek viszonylagos helyzetét is pontosan szabályozza. : Ha a fonalkötést megváltoztatjuk, akkor természetesen a vezetősíneket is ki kell cserélnünk, amit minden különösebb vesződség vagy említésre méltó időveszteség nélkül megtehetünk. Különféleképpen lyukgatott' vezetősínekből mindenesetre készleten kell tartanunk bizonyos mennyiséget. A sinek célszerűen vasból vannak és az alsó sin súlyával még hozzájárul, hogy a nyüstzsinegek feszesen lefelé csüngjenek. • Vezetősínek alkalmazása mellett a szövőszéket 200 fordulattal is kényelmesén járathatjuk, még sem kell tartanunk üzemzavaroktól. A (19) láncdob mindkét (20) végc'sápján egy-egy (21) kötél van körülvezetve, amelyeknek hátsó végén a (22) súly csüng. A súly a láncdob egész szélességét átérheti és terhét (22a) pótsúlyakkal szabályózhatjuk. A (21) kötelek másik vége (23) és (24) vezetőcsigákat többszörösen körülveszi és végül egy-egy, (26) csap körül lengő (25) súlyemelőhöz csatlakozik. Egyegy ilyen (25) súlyemelő a szövőszék mindkét oldalán van és a kilengést fölfelé (27) ütköző határolja. Azon célból, hogy a láncfonal könnyű játékkal fejlődhessék le, nagyon lényeges, hogy a (23) és (24) csigák igen csekély súrlódással, könnyen forogjanak tengelyeik körül, miért is a csigák golyós csapágyakban vagy csúcsszögeken forognak. Megfelelő láncfonalfeszültségnél a (19) láncdob egyenletes megterhelése folytán úgy forog, hogy mindég éppen annyi lánc fejtődjék le, amennyire szükség van. Ellensúlynak, vagy rugónak, amilyet a legtöbb láncdobféknél alkalmaznak, az a hátránya van, hogy a szád hirtelen nyitásánál és zárásánál vibrálnak, miáltal a láncok feszültségében egyenlőtlenségek támadnak. _ A helytálló csapok körül golyós csapágyakban vagy csúcsszögek körül könynyen forgó csigák alkalmazása mellett a szabaddá váló fékzsiriór. belső feszültségének változása nélkül fog a (23, 24) csigákról lefejtődni. ' „-• -Lökések és rázkódások, evvel együtt a láncfonalfeszültség szabálytalanságai teljesen elkerültetnek, vagy hogy a szövőszékkel ezáltal is gyorsabban dolgozhatunk, mint eddig. A fékzsinórnak azt a végét, amelyet a vezetőcsigák körül viszünk, a szövőszék valamely fix részéhez hozzáköthetjük. ? -J