69041. lajstromszámú szabadalom • Tűzhelykályhás központi fűtés kislakások és effélék számára

kamrában a (c) kályhából álló segéd­tüzelés foglal helyet (2. ábra), möly nér hány pl. a füstgázokat egyes áramokba ágaztató, tűzálló anyagból készült föltét­ből álló huzatcsatorna és az (e) vezérlő­szerv útján egyrészt a (b2) kamrával, másrészt pedig a (k) kürtővel van össze­kötve (3. ábra). Az (e) vezérlőszerv há­rom nyúlványos tokszerű üreges test (4— 5. ábra), mely nyúlványok egyike (el), a (c) tüzeléshez, másika (e2) a (k) kürtő­höz, a harmadik (e3) pedig a (b2) kamrá­ban lévő (f) aknához vezet (3. ábra). A (g) foganytúval működtetendő és az (e)­tokban elrendezett (h) csappantyúval, ki­vánatra fölváltva az egyik vagy másik (e2) illetve (e3) toldat zárható. A (b2) kamra szabad tere (i) huzatcsatornákkal van kitöltve (lásd főleg 1. és 2. ábrát), mely csatornák alul az (f) aknával, fölül a (k) kürtővel közlekednek. A (j) csappan­tyúval 3. ábra az (a) tűzhely vagy közvetle­nül a (k) kürtővel, vagy az (i) huzatcsator­nával köthető össze. A fölhevítendő friss levegő egy vagy több (m) nyíláson át kí­vülről vagy a terek egyikéből áramlik a (bl) kamrába, ahonnan tetszőleges alkal­mas helyeken a fűtendő terekhez veze­tendő. Ilyfajta tüzhelytüzelés hatféleképpen tartható üzemben. A tűzhely füstgázait a tűzhely (j) csappantyújának állása szerint közvetlenül a kürtőbe vezethetjük, ha a tűzhelybe begyújtunk, vagy a tüzelést mű­ködésen kívül helyezzük, (I) vagy pedig a kályha (i) huzatcsatornáiba (II). De a légfűtést egyedül a (c) segédtüzeléssel tart­hatjuk üzemben, mimellett a segédtüze­lést a mindenkori szükséghez képest szin­tén közvetlenül kürtőhuzatra állíthatjuk (III), vagy az (i) csatornákat is beiktat­hatjuk (IV), végül kemény hideg esetén a tüzelés a tűzhelyről és a segédtüzelésről együttesen történhet, mimellett vagy a se­gédtüzelésnek közvetlenül kürtőhuzata lehet (V), vagy pedig a tűzhely és a segéd­tüzelés égési gázai az (i) csatornában egyesülhetnek (VI). A változatos tüzelési lehetőségek és a hő teljes kihasználásának lehetősége foly­tán az ilyfajta tűzhelykályha főleg kisla­kások, illetve kislakásos házak számára alkalmas, ahol eddigelé a csekély kürtő­huzat a távozó meleg tökéletes kihaszná­lásának útját állotta. Ezek a nehézségek a jelen találmány szerinti tűzhelykályha tüzelésénél azáltal vannak kiküszöbölve, hogy itt úgy a tűzhelynek, mint a kályhá­nak füstgázai eleinte közvetlenül a kür­' tőbe vezethetők, míg az elegendő mérték­ben fölmelegedett és ennek következtében oly nagy huzat keletkezhet, hogy a füst­gázok elegendő huzattal vezethetők át a fűtés huzatcsatorna-kanyarulatain. A 6—9. ábrákban föltüntetett másik fo­ganatosítási alaknál az (a) tűzhely (6. ábra) a hátsó (n) csempetoldatépítmény­nyel van ellátva. Ezen toldatépítményben, mely ily módon egyúttal a fal lemezbur­kolatát, vagy a tűzhely föltétét alkotja, illetve helyettesíti, alul, tehát oldalt a tüz­helytüzelés mellett, (c) segédtüzelés van elrendezve. Ez pl., mint a 8—9. ábrák mu­tatják, egy az (n) toldatépítménybe betol­ható, (ol) töltő- és tüzelő- és az (o2) hamu­ajtóval ellátott (9. ábra) (o) öntöttvas tok­ból áll, melyben az ugyancsak öntöttvas­ból készült és (o4) síkrostéllyal ellátott, kicserélhető (o3) tűzszekrény pihen. A segédtüzelésnek ezen egyszerű kiképzése folytán lehetővé válik ez utóbbinak a tűz­hely keskeny (n) toldatépítményében való elrendezése. Emellett pedig valamennyi része könnyen kicserélhető és pótolható. A toldatépítmény fölső részében vannak elrendezve az (i) huzatcsatornák (8. ábra), melyek zeg-zugos fémcsőből állnak. Ez a cső (p) könyökökből és ezekbe behelye­zett csődarabokból van összetéve. Az alsó (p) könyök három (q) csőtoldattal van ellátva, medyek közül az alsó a (c) segéd­tüzeléshez, a középső cső a tűzhely­tüzeléshez, a fölső pedig az (i) kígyócső­höz vezet. A könyökök egy része az (n) toldatépítmény falazatába torkolló és ott tokkal elzárt (r) tisztító toldattal van el­látva. A fölhevítendő friss levegő vagy kívülről, vagy a segédterek egyikéből, pl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom