69036. lajstromszámú szabadalom • Távbeszélőkábel folytonosan vagy pontszerűen elosztott önindukcióterheléssel
,7-fSy'— 2 tával helyettesíthető, amely kapacitással a kábel rendelkeznék, ha dielektrikuma levegő által volna helyettesítve. Ezen vonatkozásokra való tekintettel a minimális csillapítás képlete a pmin = jAoRCo l/Tp képlettel is fejezhető ki. Ez a képlet megmutatja, hogy akkor, amikor különböző anyagokat arra nézve hasonlítunk össze, hogy fokozott induktivitású távbeszélőkábelek szigetelőburkolatai gyanánt mennyire alkalmasak, csakis a ys tg S érték jön tekintetbe, mert yw RCo tényező a dielektrikum anyagatói független. Pontszerűen elosztott induktivitású kábeleknél a csévék legkedvezőbb méretezésénél és elosztásánál elérhető minimális csillapítás tudvalevőleg ptnin = \f R(G + ahol T a csévék időállandóját jelenti, míg a többi érték jelentése a föntiekben meg van adva. Hasonló megfontolások alapján, mint amelyek a folytonosan és egyenletesen elosztott induktivitású: kábelek számára fönt megadattak, a Pmin képlete a ; Nin = y coRCo j/ 6 [á+ ] alakra hozható. Itt tehát a szige.telőburko-; lathoz való különböző anyagok összehasonlításánál szintén csak a második tényező mérvadó. Tengeri kábeleknél oly . csévék jönnek tekintetbe, melyek időállandóinak nagysága körülbelül 002 másodperc. A beszédáramok közepes frekvenciája tekintetében Breisig, Devaux-Charbonnel, Cohen. és Shepherd és Wagner K, W. kísérletei alapján értékül = 5000 vehető föl. A szigetelőanyagtól függő tényező; tehát csévés kábelek számára •'•••ávh f. * tó -imig ez a tényező' egyenletesen elosztott; induktivitású, úgynevezett Krarup-kábelek-, nél a föntiek ^zerirt - fk = yVt~S. -Minél kisebb valamely bizonyos anyag szá-: mára fs és ft, annál kisebb lesz az elérhetőminimális csillapítás, tehát annál nagyobb lesz az ezen anyaggal szigetelt, fokozott induktivitású távbeszélőkábellel elérhető átviteltávolság. A jelen találmány tárgya tehát az ilyen kábelek csillapításának csökkentését a szigetelőburkolat által okozott dielektrikum, veszteségek kisebbítése által teszi elérhetővé. Ily értelemben ható eszközként guttaperchánál és balatánál a gyanta elvonása mutatkozott. A tiszta balatával végzett és az alábbi összeállításban közölt mérések eredményei ezt a tényt igazolják. A gyanta elvonásával azonos módon hat oly anyagok hozzáadása is, melyek nem tartalmazzák azokat a gyantákat, melyek a guttaperchánál és balatánál a dielektrikus veszteségek okozóiként első sorban tekintendők. Már most a guttaperchafák leveleiből és fiatal hajtásaiból előállított úgynevezett zöld guttaperehának igen csekély gyantatartalma van. Ennek folytán zöld guttapercha hozzáadásának a guttapereha és balata dielektrikus veszteségeire szintén csökkentően, kell hatnia. A hatás a hozzáadott mennyiség fokozásával növekszik; a, határesetet zöld guttapeicha egyedüli alkalmazása képezi. A zöld guttapercha hozzáadásának ezen hatása az alábbi táblázat 1. és ?.,_•_ ill. 5. és 6. rovatainak összehasonlításából, tűnik ki. i A gyantában szegény keverék előállítása természetesen alkalmas,' gyantában szegény guttaperehapótló anyagok hozzáadásával is végezhető. A keresztülvitt kísérletek azt mutatták, hogy itt főkép a Gentzsch 116092. számú tömet szabadalma - értelmében előállított mesterséges guttapercha, az úgynevezett Gutta-Gentzsch jön tekintetbe. Ezen anyag kis dielektrikus. veszteségei különösen azért érvényesülnek jól, mert emellett az anyag dielektrikus állandója is kisebb, mint a guttapercháé ós balatáé. A csílÁpítágra nézve tekintetbe jövő fg ;és fk tényezők száÉeí^tékei tiszta Gutta-Gentzschre vonatkozólag á tábláéiban szintén megtalálhatók. Adott esetben íttrMa előnyös lehet, a pótlék mennyiségét 100%-ig fotíőwaa, azaz a szóban forgó kábelek szigetelőburkolatát tiszta-Gutta-Gentzschből készíteni.
