69034. lajstromszámú szabadalom • Tengeri akna

_ 3 -tárcsa emelkedjék, minthogy ezt a hozzá támaszkodó (22) szögemelő megakadályozza. A (33) csap a (34) tokot hordja, melyben a (35) golyó van elhelyezve, mely a körülbelül 2—3 méter hosszúságú hajlékony (38) kötélen van megerősítve, mely a tokon van megerősítve.és ezáltal a (33) csappal van összekötve. A '(34) tok a könnyen fölcsapható (36) födéléi van elzárva és a (37) kengyelt hordja. A lok alsó oldalán a (34') fül van elrendezve, melynek furatába a (39) szialmiákdugasz van bevezetve. Ezáltal a forgatható gyújtószerkezet mereven össze van 'kötve az aknatartállyal és a (32) villával egyetemben biztosítást kaptunk a gyújtókészülék időelőtti elforgatása ellen. Minthogy az akna a hajó födélzetére való vitelénél hordó módjára gördíttetik, a lökőkarokriak nem szabad az aknából kiállani; ez okból, azok befelé vannak tolva és kampóalakú (40) végükkel a (41) hüvelykarima által ezen befelé hajlított helyzetben fogva vannak tartva. A (18) lökőkarok, a 8. ábrából kitetsző módon lehetnek kiképezve. A kampóalakú (40) vég bekatmpózására a (23) feszítőhüvelyt le kell' szorítani, a lökőkarokat a betolt helyzetbe befelé kell hozni és azután a hüvelyt az ütőrúgó hatása alatt ismét fölfelé kell engedni, míg a (41) karima a kampókba nem kapaszkodik. Hogy ezen kissé nehézkes manipulációt egyszerüsbítsük, a (18) lökőkarok végeit a 11. ábrából kitetsző módon, rágós (40') kampókkal láthatjuk el, melyek a lökőkarok befelé tolásánál a (23) feszítőhüvely (41) széle mögé önműködően becsappannak. A működés a következő: Az akna hajításánál a (10) úszó fölhajtó ereje meghúzza a (13) kötelet, a (14) feszítő emelő a feszítőhüvelyt leszorítja és a (24) ütősziöget megfeszíti. Ebben a helyzetben a feszítőhüvelyt a (42) kilincs fogvatartja, mely kilincs a hüvelyből kilép és a (20) gyűrű nyugaszába a (22) szögemelő ailatt becsiappan. A lökőkarok kampóalakú (40) végei eközben szabaddá válnak és a lökőkarok a (43) rugók hatása alatt külső helyzetükbe kerülnek (2. ábra). Minthogy a (14) feszítőemelő a (32) villából kikapcsolódott és minthogy néhány perc múlva az akna rakása után a (39) szalmiákdugasz is leolvadt, a gyújtószerkezet működésre készen áll. A gyújtás valamely hajtó rászaladásánál azáltal következik be, hogy a (19) lökőtárcsa elfordul, miáltal a szabaddá vált (25) ütőszög a (28) gyutacs felé hajíttatik. Ha az akna fölhúzásáról van szó, akkor szükséges, hogy alkalmas horog segélyével a (37) kengyelt húzzuk. Eziáltal a (33) csap a furatból eltávolíttatik úgy, hogy a (22) szögemelő akadályozása megszűnik és az ütőrúgó nyomásának engedve, a (44) csapszög körül elfordul!. Ezáltal az ütőrúgó meglazul és a (20) gyűrű és a (19) tárcsa között az összeköttetés megszűnik. Minthogy a (34) tok a (23) feszítő-' hüvellyel (45) kötél útján van összekötve, iá lökőszerkezet a fölszinne hozható. A lökőkarok alatt elhelyezett (47) drótkötél ia (23) hüvely (46) szemét összeköti az aknatartállyal. A drótkötél az aknatartály (48) fülében van fogvatartva. Ha már most ezen kötelet oly erővel húzzuk, mely körülbelül megfelel az úszó fölhajtó erejének, akkor a horgonyban lévő (8) rúgó erejét legyőzzük, a (7) szögemelő a dobot szabadon bocsátja úgy, hogy az akna a víz fölszinére húzható. Annak a megakadályozására, hogy! a horgonykötél az akna fölhúzásánál teljesen letekercselődjék, a horgonyban egy berendezés van alkalmazva, mely az (50) tengely körül forogható (49) szögemelőből áll. Az emelő egyik karja (51) kilincset alkot és a dob fogasitárcsájába kapaszkodhatik. Az emelő másik hoszabb (52) karja (53) vonórúgó hatása alatt áll. Ez a rúgó az (51) kilincset állandóan kapcsolatban igyekszik tartani a fogastárcsával. A dobtengely meghosszabbításában az (55) csavaranyát hordó (54) csiavajr van elrendezve. Az emelőt az (56) szalmiákdugasz tartja úgy, hogy az (51) ki-