69020. lajstromszámú szabadalom • Célzóberendezés fedezékből való lövéshez

gélyével a cső egy a (6) kereten megerő- j sített szegmens szerint beállítható, amely szegmensen a különböző távolságoknak megfelelő beosztások vannak. Az első esetben, ahol a (3) cső mozdu­latlannak van föltételezve, a (4) célgomb­nak kell beállíthatónak lennie, ami pél­dául egyszerűen azáltal érhető el, hogy u cső alsó részébe be van csavarolva és a (10) csavarfej elforgatása útján maga­sabb vagy mélyebb helyzetbe hozható. A pontos beállításhoz itt is alkalmazha­tunk egy mutatót és a csavar fejet meg­felelő beosztással láthatjuk el. Emellett a durva beállításhoz egy a csőbe beépített (11) diafragma szolgálhat (lásd 2. ábrát), amely fogazással van ellátva. A durva be­állítás ezen fogak szerint, míg a finomabb beállítás a csavar beosztása szerint tör­ténik. A nézőke ez esetben egyszerűen egy (12) rúgó fölhajlított végén van elren­dezve, mely rúgó egy (13) állítócsavarhoz támaszkodik. Ilykép a nézőke is megfe­lelően beállítható. Az új elrendezésnek még az az előnye is van, hogy a helyes irányvonal megtalá­lása céljából nem szükséges a puskát kü­lön belőni, amennyiben az új irányzék beállítása a puskán meglévő irányvonal szerint történhetik. Az elrendezés ugyanis lehetővé teszi, hogy két személy egyidejű­leg célozhasson a puskával, mimellett az egyik a régi irányzékon, a másik pedig az újon keresztül nézhet. Az irányzék első beállításához célsze­rűen a (9) és (14) rögzítési pontokon, a 4. és 3. ábra szerinti (15) excentereket ren­dezzük el olykép, hogy ezek elforgatása által a (3) cső különböző helyzetbe hoz­ható, amint az a 4. ábrán pontozással is jelezve van. Az új berendezés természetszerűleg igen könnney célzótávcsővel is kombinálható, ami hajszálpontos célzást, illetve lövést tesz lehetővé. Ugyanis figyelemmel kell lenni arra, hogy a legújabb tapasztalatok szerint, kü­lönösen a közelharcban, ahol az ellensé­ges lövészek egészen kis távolságokra fe­küsznek egymással szemben a lövészár­kokban, rendkívül pontos célzásra van szükség, minthogy az ellenség majdnem teljesen födözve van és csak pillanatra nyújt igen kicsiny célpontot. Már most még a legmodernebb puskák is csak aránylag nagy távolságokra vannak beál­lítva, és az irányzék pl. 300 lépésen aluli távolságokra egyáltalában nem állítható be, holott már ilyen kis távolságokon kívül lévő lőtávolságoknak is már külön­böző elevátiószögek felelnek meg, s ezért szinte lehetetlen a csak néhány ceniméter nagyságú célpontot különleges ügyeskedés nélkül biztosan eltalálni. A (6) keret úgy van elrendezve, hogy a lövészt a menetelésnél ne akadályozza, és amellett még azt az előnyt is nyújthatja, hogv födözetlen helyzetben való lövésnél, ahol t. i. fekvőhelyzetben lő a katona, jó támasztékot nyújt, mimellett a katona akadálytalanul használhatja a régi irány­zékot, ami szükséges is, minthogy ez az eset egyébként is "csak nagyobb lőtávol­ságokra jön tekintetbe. Az új célzóberendezés legfőképpen csak kis távolságokra való lövésre van hi­vatva; megfelelő módosítás mellett azon­ban ágyúknál is találhat alkalmazást és pedig főként a közvetett lövésnél, ahol az eddig alkalmazott eljárás tudvalevőleg meglehetősen nehézkes. Ebben az esetben elegendő, lia a célzó berendezés csak az oldalirányú beállítást teszi lehetővé, mint­hogy a csőnek magassági irányban való beállítása egyébként is libellával történik. SzABADALMf IGÉNYEK. 1. Célzóberendezés födözékhez való lö­véshez, jellemezve egy a lőfegyveren elrendezett keret által és egy tükör- vagy prizmarendszer által, amely az irány­vonalat a cső irányából mélyebben fekvő helyzetbe hozza. 2. Az 1. igénypontban védett célzóberen­dezés kiviteli alakja kézi lőfegyverek­hez azáltal jellemezve, hogy a keret l

Next

/
Oldalképek
Tartalom