69000. lajstromszámú szabadalom • Izzólámpa wolframból vagy más fémből álló izzótesttel és az izzótestet meg nem támadó gáztöltéssel

pl. az izzótest és a búrafal azon része kö­zött, melyhez kívülről reflektor fekszik. A drótrács azonban a burán belül fekvő reflektor védelmére is szolgálhat, anieny­nyiben azt ezen reflektor és az izzótest között rendezzük el. Ezt az elrendezést kü­lönösen függőlegesen 'lefelé irányuló és az izzótest fölött fekvő reflektort tartalmazó lámpáknál alkalmazhatjuk. A rács hasz­nálata nélkül a fölfelé irányúló gázáram csakhamar a reflektor feketedését okozná, míg az elektromosan töltött rács közbe­kapcsolásánál a reflektor hosszú égéstar­tamnál is fehér marad, illetve fényvissza­verő képességét megtartja. Váltakozó áramnál elegendő, ha a rá­csot a lámpa egyik pólusával kötjük össze. A rácsra lecsapódott fémrészecskék a rács egy része gyanánt szerepelnek és a gázba nem vezettetnek vissza. Egyen­áramnál a rácsot a lámpa pozitív sarká­val1 köthetnők össze, mely esetben minden lámpánál meg kellene adni, hogy melyik pólus kapcsolandó a pozitív vezetékhez. Egyszerűbb egyenáramnál a lámpában egymás mögött két rácsot elrendezni, me­lyek mindegyike egy-egy pólussal van összekötve úgy, hogy a lámpa tetszőleges módon kapcsolható be; a kapcsolás sze-Hnt az elpárolgó fém az egyik vagy a másik rácson gyülemlik össze. Két rács he­lyett egyet is alkalmazhatunk, melynek drótjai.. több váltakozó csoportban föl­váltva az egyik vagy a másik pólussal van­nak összekötve, míg a két drótcsoport egymástól el van szigetelve. A rács összes drótjai párhuzamosan egy irányban vagy hálószerűen két vagy több, egymást ke­resztező irányban haladhatnak. Első eset­hen a rácsot keresztező szigetelő drótok vagy azbeszt segélyével merevíthetjük, ami különösen abban az esetben ajánlatos, amikor a drótok részben az egyik és rész-Kert a másik áramhozzávezetéssel vannak összekötve. Végül megjegyezzük, hogy már ismere­tes íégmeíitesített izzólámpák izzótesteit az izzótestet körülvevő és a lámpa pozitív sarkával összekötött vezetőtest, pl. réz­drótspirális. által az elektromos elporlasz­lás ellen megvédeni. A mellékelt rajzon, mely a találmány tárgyának egy kiviteli alakját mutatja, (a) az izzótest, mely pl. csavaralakban teker­cselt, több hurok alakjában lefüggő Woíframdrótból áll, (b) az izzótest fölött elrendezett, többszörösen áttört porcellán­tárcsából álló belső reflektor és (c) az izzótest és a reflektor között elrendezett drótrész. SZABADALMI JGÉNYEK. 1. Izzólámpa fémizzótesttel és az izzótes­tet meg nem támadó gáztöltéssel, az­által jellemezve, hogy az üvegfalak vagy reflektorok feketedésének meg­szüntetésére vagy csökkentésére elek­tromosan töltött drótrácsok vannak al­kalmazva, melyeken az elpárolgott fémrészecskék összegyűlnek, mi mellett ezeri drótrácsok a drótátmérő és a dróttávolság közötti viszony kállő meg­választása által közvetlenül 4 fénysu­garak útjába állíthatók anilkül, hogy a fény számba vehető részét fölfognák. 2. Az 1. igényben védeti i^ólámpa -foga­natosítási alakja, melynél az átlátszó drótrács a világítóte// fölött elrende­zett belső reflektort védi. 3. Az 1. vagy 2. igf^iyhen védett izzó­lámpa foganatom itási alakja, egyen­áram számára, Jellemezve két rács el­rendezése áltaV mélynek mindegyike egy-egy pólu' Al van Összekötve. 4. Az 1. vagy 2. igényben védett izzó­lámpa foganatosítási alakja, egyen­áram szeiiára, jellemezve oly rács el­rendez/^ által, mely két egymástól sziget^/, egy-egy Iámpápólushoz kap­csolt drótcsoportból áfl. / (1 Mjsiep ajmd.&j .-At SÍ3JVÉNV IÁB8ASÁ0 NYCM&UA auoMErra*

Next

/
Oldalképek
Tartalom