68907. lajstromszámú szabadalom • Félig önműködő láncbehúzógép
den segédeszköz nélkül az 1. ábrán látható helyzetében tartatik. Ha a lánc fölfeszítendő, akkor a keretet a 2. ábrán látható helyzetbe húzzuk. Miután a lánchengert (11) karimájánál fogva a (12) görgőre hoztuk, akkor a fonalkereszttel ellátott és már az egyengető gépen egy faszerszámmal fölfogott j lánc végét annyira lehúzzuk, míg a fonalak a (7) sőrtehengerről lelógnak. Ezután a lánchengert (13) kötélfék segítségével a (12) görgőre erősítjük és fésűs- és kézikefével a láncot erélyesen megmunkáljuk. Ezután a keresztzsinórok helyett hasítópálcákat vezetünk be a gépbe és a gömbölyű (15) irányító, illetve feszítőrúd elhelyeztetik. A (15) rúd elrendezése folytán a lánchenger és (7) sörtehenger között a láncfonalak hossza nagyobbodik és a fonalak erősen megfeszíttetnek. A (16) nyüstök a beállítható (17) karo- , kon közvetlenül a lánc előtt lógnak. A mindenkori legkülső fonálnak elkülönítése egy leosztó berendezés segélyével történik, mely egy a végén lapátszerűen kiképezett (18) karból és ezen karral forgathatóan összekötött és annak egy hornyába beillesztett ujjszerü (19) karból (5. ábra) áll. A leosztó berendezés a függőleges (20) orsón csúszhat és forgás ellen biztosítva van vezetve. A (20) orsó a (21) kocsin van elrendezve, mely (22) görgőinél fogva a (4) sínen nyugszik és azonkívül (23) karimáival a (24) tengelyen van vezetve. A (21) kocsira hatást gyakoroló és (31) csigasorral elátott súly. folytán az elosztó berendezés a láncnak szoríttatik. Az elosztóberendezésnek a (20) orsón való eltolása (25) forgattyú segélyével eszközöltetik, mely két (26) sin között a (18) kar ágyán eltolhatóan ágyazott (27) kőbe kapaszkodik. A (25) forgattyú forgás ellen biztosítva a (24) tengelyre van erősítve, azonban a (21) kocsival együtt eltolható. A (24) tengely a (28) taposó (1. és 2. ábra), (29) rúd és (30) forgattyúk révén mozgásba hozható úgy, hogy a (28) taposó által a leosztóberendezés fölfelé• és lefelé mozgatható. Ennek megtörténtével a legkülső fonalat a leosztó berendezés megragadja és azon lógva marad, míg a többi esetleg megfogott fonalak előrecsúsznak. A láncnak a leosztó berendezés 1 által megfogott legkülső fonalát az időközben működésbe jutó (19) ujj (4. és 5. ábra) ragadja meg és azt oldalt vezeti. A két szemével a (20) orsón a (18) kar agya alatt ágyazott (19) ujj forgatása a két (34, 35) orr és ezekkel összeműködő (32, 33) lejtős fölületek révén eszközöltetik. Midőn a leosztó berendezés fölfelé mozog a (34) orr és a (32) lejtős fölületnek, míg ha lefelé mozog a (35) orr a (33) fölületnek ütközik. A (36) rúgó által a (19) ujj a (18) karnak hornyába visszahúzatik. Midőn a (19) ujj a láncról a fonalat lehúzta a fölső hásítópálca fölött fekvő , meghajlított (37) kar előre mozgattatik úgy, hogy a legutoljára leosztott fonal és a következő fonalak közzé jut. A (37) kar a fonalat még tovább húzza a láncról úgy, hogy egy (38) peceknek ütközik és ezen áthajlíttatik. Az áthajlítás a nyüstszemek magasságában fekszik úgy, hogy a fonal a sorozókampóval kényelmesen megfogható. A (27) kar a (24) tengelyre erősített (39) bütyöktárcsa (4. ábra) révén a (40) tengelyre erősített (41) és (42) emeltyűkar közvetítésével mozgattatik. A (42) emeltyűnek villaalakú szabad vége a (43) csapba kapaszkodik, mely a (45) tartókarokra erősített (46) orsón eltolható (44) hüvelyre van erősítve. A (44) hüvely egy villával van összekötve, mely a (47) orsón eltolható és rúgóval szorított (48) hüvely mögé kapaszkodik. A (47) orsóra a (38) pecek van erősítve. A (37) kar a Í48) hüvelyre van erősítve. A (48) hüvély egy .szögalakú (49) hasítékkal van ellátva, melybe a (47) orsóra erősített (50) pecek nyúlik úgy, hogy a (42) emeltyűnek mozgása folytán elsősorban a (48) hüvely a (37) karral együtt mozog előre és azután elförgaltatik. ' -r
