68904. lajstromszámú szabadalom • Eljárás applikáció-, illetve csipkeszerű hatással bíró szövetek előállítására

Megjelent 1916. évi április hó 15-én. MAGY. flAj KIR. SZABADALMI ff

ijjjf HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 68904. szám. XIV/c. OSZTÁLY. Eljárás applikáció- ill. csipkeszerű hatással biró szövetek előállítására. ZEIDLER EDUÁRD GYÁRIGAZGATÓ WIEN/M

GUNTRAMSDORFBAN. A bejelentés napja 1915 február hó 22-ike. Elsőbbsége 1914 március hó 30-ika. Csipkeutánzatokat már eddig is állítotiak oly módon elő, hogy gyapjúszövetet gépi úton műselyemhimizésekkel láttak el, melyek a gyapjúnak alkaliás fürdőkben való kezelése által történő eltávolítása után csipke gyanánt megmaradtak. Ismeretes továbbá növényi és állati rostokból álló vegyes szöveteknek helyi szenesítő eljárással, vagyis a növényi rostok szétrombolásával való mintázása is (1. az 55174. és 18104. sz. német szabadalmakat). Ezek az eljárások azonban a niagy üzemben nem kényelmesek, mivel a savval való benyomtatás — gyapjú nyomóaizatok alkalmazásáinak szüksége folytán — nehezen végezhető és költséges, másrészt pedig a savképző anyagok, pld. aluminiumklorid rányomtatása tökéletlen eredményeket nyújt és a végül a szükséges elővigyázati rendszabályok legcsekélyebb elhanyagolása esetén az a veszély léphet föl, hogy a szenesítő hatású szer az állati rostokat meggyöngíti. Míg a 68812. sz. törzsszabadalom szerinti eljárással helyenként bolyhos mintázott szöveteket kaphatunk oly módon, hogy a növényi és állati rostokiból álló vegyes szövetekre a növényi vagy állati rostot szétromboló bolyhositó hagyakozók nyomatnak föl, addig szép applikáció- és csipkeszerű hatásokat sikerül elérnünk azáltal, hogy a növényi és állati rostokból álló vegyes szövetre oly nyomófestéket rakunk föl, mely az állati rostokat szétrombolja, ill. föloldja. Erre nézve következőkép járunik el: Növényi rostokból álló, ritka szövésű szövetre^ melybe állati rostok vamaiak beszőve, alkáliás, vagy a munkafolyamat későbbi szakaszában alkáliásain haitó, illetve az állati rostot oldhatóvá tevő festéket nyomatunk rá, pld. oly festéket, mely 600 rész 40°Bé sűrűségű lúgból és 600 rész 2:1 arányban besűrített dextrinből áll. A benyomtatott helyeken az állati rostok szétrombolása, ill. föloldása után, amit a maigasabb hőmérséklet mellett való kezelés idéz elő, ritka szövésű növényi szövet marad vissza, mely a be nem nyomtatott helyeken növényi és állati rostokból álló tömött szövettől elüt. A megmaradó növényi rostoknak az állati rostokat szétromboló szer által való gyöngítése itt nem fordulhat elő. A romboló hatást magiasabb hőfok alkalmazása idézi elő, amennyiben az állati rostot szétromboló szerrel benyomatott árú száraz gőzzel működő Mathe-Platton, vagy karbonizáló kemencén, szá-