68881. lajstromszámú szabadalom • Eljárás reflektorok készítésére

rübbnek a csavarmenetnek közvetlenül a reflektoranyagban való kiképzését. Ebbe a csavarmenetbe azután utólagosan az elektromos, vagy a gázvilágításhoz való világító test, vagy efféle armaturarészét csavarhatjuk be. A csavarmenettel ellátott foglalat he­lyett egy a 3. ábrán rajzolt, egy egyszerű (7) fémszelencéből álló foglalatot is lehet az (1) reflektoranyaggal összekötni. Ha ennél a fémszelencénél előreálló (8) nyel­veket, vagy efféléket rendezünk el, akkor ezekeni lehet a reflektortartókat, vagy efféléket megerősíteni, míg a fényforrás­tartó armaturarészét a (7) gyűrűbe illeszt­jük be, ha ugyan nem tartanok előnyö­sebbnek, hogy a (7) gyűrűt egészen el­hagyjuk és a szükséges vastagságban és pontossággal alakítható reflektorfalat köz­vetlenül használjuk föl vezeték gyanánt. Ha a gyűrűt vagy a falkivágást pl. kúpo­sán alakítjuk, akkor a beillesztett arma­turarész minden nehézség nélkül önma­gától rögzítődik, míg, pl. hengeres alak esetén, akaszték, vagy efféle segélyével tartható az helyzetében fogva. Ha a reflektor gyújtópontja nagyon messzire esik csúcspontjától, vagy pedig közvetlenül ennek közelében fekszik, akkor szükség lehet arra, hogy a reflek­toranyagot befelé, vagy kifelé előreugró nyúlványokkal lássuk el, mint ez pl. a 4. és 5. ábrákon látható. Ha ezekbe a nyúl­ványokra, hasonló módon, mint ahogy ez az 1—3. ábrákon látható foganatosítási példáknál történt, az armatúrát, vagy ar­maturarészeket, pl. egy (9) gyűrűt, vagy elektromos izzólámpáioglalatot ágyazunk be, akkor ehhez közvetlenül a fényfor­rást lehet erősíteni. Célszerű leísz a leírt fajtájú valamennyi reflektornál, tekintet nélkül arra, hogy gáz-, vagy elektromos világításhoz valók-e azok, arról is gondoskodni, hogy szellőz­tető nyílások legyenek a reflektoranyag­ban, vagy az airmaturarészekben elhe­lyezve, melyek a fejlődő hőt lehetőleg közvetlenül elvezetni képesek. Ilyen (10) szellőztető nyílásoknak magában a re­flektoranyagban való elrendezése látható a 4. és 5. ábrákon. A 6. ábra a reflektor olyan foganatosí­tási példáját mutatja, melynél a (11) ar­matúra nem az (1) reflektor csúcspont­jában, hanefn oldalfalainak egyikében van elrendezve. Ezen a foganatosítási pél­dán egyszersmind a (11) armatúrának fölragasztással és nem beágyazással való megerősítése is látható. Természetesen a rajzolt foganatosítási példákon látható megerősítési módok helyett bárminő más olyan megerősítési mód is nyerhet alkal­mazást, mely az egyes előforduló esetek­ben különösen alkalmasnak bizonyul. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás reflektorok készítésére, azáltal jellemezve, hogy a reflektorokhoz geo­metriailag megközelítően pontos üre­ges testekké alakítható anyagokat, pl. cementet, gipszet, kazeint, vagy ezek ké­szítményeit (preparátumait), kemény gumit, papirmasét, agyagot, kötőanya­gokkal összetartott anyagokat vagy effé­léket használunk és ezekből, egy-, vagy kétoldalúan, paraboloidikus, hyper­boloidikus, ellipszoidikus, hengeres, kúpalakú, vagy efféle fölületü formá­kon önmagában véve ismert módon üreges testeket készítünk és, szükség esetén, ezeket külső oldalukon is di­szítményekkel, vagy effélékkel lát­juk el. 2. Az 1. pontban igényelt eljárás foga­natosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a reflexióra szolgáló fölületeket, fémnek fóliákban, finoman szétosztott állapotban, galvanoplasztikus úton, ol­datokban, vagy efféle úton való föl­hordásával tükrözővé tesszük. 3. Az 1. pontban igényelt eljárás fogana­tosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a fényforrás- és reflektortairtók, vagy effélék fölvételére szolgáló armatúra­részeket a reflektortest anyagába be­ágyazzuk. (I rajzlap melléklettol.) FAUJKS RÉSZVÉNY TÁR8A8ÁO NYOMDÁJA BUDAPESTEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom