68873. lajstromszámú szabadalom • Bizonyos időközökben önműködően ható higanyos kapcsoló
A leírt kapcsolóeső 220 Voltnál körülbelül li/2 ampérig és 550 Voltnál körülbelül S A ampérig terjedő áramerősségek kapcsolására alkalmas. Ha nagyobb áramerősségek kapcsolandók, akkor a leírt kapcsolócsövet ütemezőnek használhatjuk, melynek segélyével egy második kapcsolót pl. egy másik, de nagyobb teljesítmények számára alkalmas higanyos kapcsolócsövet az első kapcsolócső által megadott ütemben megszakítunk, illetve zárunk. Ennek egy példáját mutatja a 2. ábra, ahol a második kapcsolócső az azonos elsőbbségű 6105/1915. számú szabadalmunkban ismertetett módon van kiképezve. A 2. ábrán az azonos részek ugyanúgy vannak jelölve, mint az 1. ábrán, illetve az említett szabadalomhoz tartozó rajzon. A működési mód részletei a másik szabadalomból, illetve az alább a 3. ábra kapcsán mondottakból kivehetők. Itt csak röviden megemlítjük, hogy a második kapcsolócső a csőalakú (b) alsó résszel és a fölső (c) bővülettel ellátott (a) üvegedényből áll, melyben egymás fölött két (d) és (e) higanytömeg van elrendezve; utóbbiakhoz az (f), illetve (g) áramhozzávezetések tartoznak. A két higanytömeg között, melyek közül a fölső többé-kevésbbé gyürűalakú és rajta a csőalakú edényrészhez forrasztott (h) csőtoldat hatol át, a vezető hidat az (i) rúd képezi, melynek fölső végéhez a (k) kengyel útján az (m) vasgyűrű van erősítve; ez a vasgyűrü a fölső higanytömegen fekszik és az (i) rúd fölemelésénél az áramot megszakítja, míg az alsó rúdvég a fölemelésnél továbbra is az alsó (d) higanytömegbe merül. Az (i) rúd a (p) és (q) ütközők között eltolható (o) vashengerrel van ellátva, mely az (n) szolenoid magját képezi. Ezt a szolenoidot a (t) ütemező kapcsolja be és ki. A második (a) kapcsolócső az időszakosan be- és kikapcsolandó áramfogyasztóval, pl. valamely reklámtábla lámpáival sorba van kapcsolva. Ezen elrendezés oly módon egyszerűsbíthető, hogy az ütemezőt és a második kapcsolószerkezetet egy készülékké egyesítjük , melynél a szolenoídáram megszakítási helye és a főáram megszakítási helye ugyanazon edényen van elrendezve. A 3. ábrán ez az elrendezés van a 2. ábrán bemutatott fogantosítási alak kapcsán föltüntetve. A csőalakú (x) és (o) vasmagokkal ellátott (w) és (o) szolenoidok helyébe itt egyetlen egy (w') szolenoid lép, mely az (x') vasmaggal van ellátva. Utóbbi alul a finom (z) nyílással ellátott (y) üvegcsövet tartja. Áz (x') vascsövet elzáró (r) födelek nyílásokkal vannak ellátva, melyeken a 2. ábrán föltüntetett (i) rúd helyébe lépő, fölül a (k) kengyelt és az (m) vasgyűrűt tartó két (i') drót vagy bádogsáv megy keresztül; utóbbiak a (p) és (q) ütközőkkel vannak ellátva úgy, hogy az (x') vascső fölemelkedésénél az (i') drótokat és az (m) vasgyűrűt csak akkor viszi magával, ha már bizonyos sebességet ért el, ami által az (m) vasgyürűnél az áram megszakítása hirtelen következik be. Hogy a hő a megszakítási helyről jól vezettessék el, az edényt hydrogénnel vagy más jó hővezető gázzal töltjük meg és a (c) bővület is abból a célból van alkalmazva, hogy a gázmennyiség a megszakítási hely közelében növeltessék. Hogy az edényben levő összes higanymennyiséget tetszőlegesen a két Kiganytömegre oszthassuk el és ezáltal a két higanytömeg fölszinét az elpárolgás következtében vagy a szállításnál beálló változás után pontosan beállíthassuk, a (h) toldalékcsövön még a további meggörbített (s) toldalékcső van elrendezve. A legutóbb leírt berendezés működése a következő: Ha a be- és kikapcsolandó lámpák vagy egyéb áramfogyasztók és a (w') szolenoidtekercs pl. kézikapcsoló zárása által bekapcsoltatnak, akkor az (x') vasmag fölfelé vonzatik és emellett a főáramkör, mely a lámpáktól a (g) áramvezető huzalokon, a fölső (e) higanytömegen, az (m) vasgyürűn, a (k) kengyelen, az (i') drótokon, az alsó (d) higanytömegen és az
